Békássy Jenő: Komárom és Esztergom vármegyék ujjáépitése Trianon után

Esztergom vármegye és város sajtója a forradalomtól napjainkig. Írta: Homor Imre

tergomi Friss Újság érte el az ezret. Ez a példányszám csaknem teljesen Esztergomban fogyott el, vidékre igen csekély példány járt. Az Esztergom 800 példányszáma közül alig 100 kelt el a város és vármegye területén, a többi az esztergomi főegyházmegye plébániáinak, iskoláinak és kath. intézményeinek járt. Az Esztergom és Vidékét a városban is sokan olvasták, de főleg a vármegye községeiben volt jobban elterjedve, a községek elöljárói és világi intelligenciája sorában. A Szabadság úgyszólván kizárólag csak a városbelieket édekelte s az Esztergomi Lapokkal együtt példányszám tekintetében a legminimálisabb körzetre szorítkozott. A nevezett lapok irányát tekintve az Esztergom és az Esztergomi Friss Újság megalakulásától, az Esztergom és Vidéke pedig 1912 év végétől, a Laiszky-cég tulajdonába jutásától kezdve kimondottan keresztény irányú volt. Jóllehet az Esztergom és Vidékének dr. Réthei Prikkel Marián bencés tanár, a tudós etnológus volt előbb szorgalmas belmunkatársa, később főmunkatársa, aki a helybeli függetlenségi és 48-as pártnak vezetőtagja volt, — a lapot nem vezette határozott politikai irányban s ezáltal megfelelt a kiadó cég szándékainak, amely a lap átvételekor hangoztatta, hogy lapjának „politikai iránya minden pártszempont és elfogultság fölé emelkedés, meglátni a jót, a közre nézve hasznosat, bármelyik táborból jöjjön is az és ostorozni a károsat, a romboló hatásút, akármilyen jelszó alatt jusson is a társadalomba." Egyébként a lap átvétele idején a felelős szerkesztő dr. Gróh József ügyvéd, a lap főmunkatársa egészen 1918-ban bekövetkezett haláláig dr. Kőrösy László volt. Az Esztergom, amelyet alapítói az egyházpolitikai harcok idején állottak csatasorba, mindvégig következetes volt katolikus eredetéhez s papszerkesztői voltak egészen 1919 őszéig, amidőn felelős szerkesztését Gábriel István, főszerkesztését és a kiadással járó felelősséget Homor Imre vette át. Az 1920 évi és a következő nemzetgyűlési választások idején a lap keresztény-szociális és gazdasági párt ügyében erős harcokat folytatott, mint a párt szocialista mozgalmaknak volt helybeli orgánuma s a Károlyiforradalom idején valósággal gondviselésszerű hivatást töltött be az egyre inkább elharapódzó szocialista-kommunista előretöréssel szemben. A Szabadság a mindenkori kormányok érdekeinek volt képviselője, azonban politikailag semmi súlya nem volt Esztergomban. Az Esztergomi Lapok nem lévén politikai lap, nyíltan nem politizált, azonban a szabadelvű iránynak olykor mégis tehe tett szolgálatokat s jellegét is ezirányú törekvése szabta meg. A Károlyi-forradalom kitörése a helyi sajtóban nagy változásokat okozott. A szomorú emlékű 1918 október 31-ét Esztergomban az tette emlékezetessé, hogy a fővárosból jött izgatók által felbujtogatott csőcselék e nap estéjén több izgató beszéd meghallgatása után Dvihally Gézának, az Esztergomi Friss Újság szerkesztőjének Ferenc József út 59. sz. alatti lakása elé vonult s az ablakokat 74