Békássy Jenő: Komárom és Esztergom vármegyék ujjáépitése Trianon után

Gróf Esterházy Ferenc

A BUDAPEST-SZENTLŐRINCZI ÉS TATAI CSERÉP- ÉS TÉGLAGYÁR RT. A tóvárosi téglagyára pár esztendővel a háború előtt alapítta­tott Mihály Béla és Társa cég alatt, mely cég tagjai voltak: Mi­hály Béla tatai bankigazgató, Kuglmayer Ede gépészmérnök és Ráth Ferenc földbirtokos. A vállalat 1918. évben részvénytársa­sággá alakult át és „Tatai Cserép és Téglagyár Rt." alatt foly­tatta működését, mignem 1924. évben a fentemlített részvénytár­sasággal fuzionált. Az említett cserép- és téglagyár vármegyénk­nek gazdasági értelemben igen számottevő faktora. Építkezési falitéglát és tetőcserepet állít elő és utóbbi az egész országban specifikus hírnevet szerzett Tatának, amennyiben a tatai cserép ma már országos fogalom és még az ország legtávolabbi részei­ben is nagy keresletnek örvend. A gyártelep egész modernül van berendezve, számos téglasajtoló és cseréppréssel, légszárítóval és mesterséges szárítóval rendelkezik, 2 nagy körkemencéje van és ezen, valamint üzemi épületein kíviil jelentékeny tisztviselői és munkásházakkal is rendelkezik. Átlagos évi teljesítménye cca 7-8.000.000 falitégla és cca 5-6.000.000 tetőcserép. Üzemi idő alatt általában 300-400 munkást foglalkoztat. Tatabánya BORZA FERENC községi főjegyző 1889-ben, Magyarzsókon született. Középiskolai tanulmányait Pápán, a közigazgatási tanfolyamot Szombathelyen végezte. (1908.) Segédjegyzői működése után, 1913-ban Tatabányán meg­választották községi főjegyzőnek s azóta nagy hozzáértéssel, pá­ratlan ügy buzgalommal és szeretettel vezeti Tatabánya közigaz­gatását. Hivatali elfoglaltságán kívül nagy szerepet játszik a köz­ség társadalmi életének irányításában is és kiveszi részét minden olyan mozgalomból, amely a nemzeti megújhodást és a kul­turális haladást szolgálja. Dr. PALETA VIKTOR kórházi főorvos, egészségügyi tanácsos Üjmoldován 1877-ben született, közép­iskoláit Szegeden, egyetemi tanulmá­nyait Budapesten végezte. Diplomája megszerzése után a budapesti I. sz. kór­bonctani intézet tanársegéde lett. 1905­ben Tatabányán községi orvossá válasz­tották és azóta egyúttal mint a kórház főorvosa is működik. Nagy érdemei elis­meréséül 1923-ban a kormányzó egész­ségügyi tanácsossá nevezte ki. A komá­rommegyei Orvosszövetség elnöke, számos más társadalmi egye­Komárom és Esztergom Vármegyék újjáépítése Trianon után 305

Next

/
Oldalképek
Tartalom