Békássy Jenő: Komárom és Esztergom vármegyék ujjáépitése Trianon után

Gróf Esterházy Ferenc

Dr. KLOTZ IGNÁC esperes-plébános Született 1868 január 3-án Győrött, ahol tanulmányait is végezte és 1892-ben pappá szentelték. Mosonszentmiklóson és Tatán káplán volt, Kisbéren és Felsőgallán adminisztrátor, majd Mosonszentjánoson és Vértesszőllősön plébános és kerületi tanfelügyelő. Érdemei elismeréséül 1916-ban esperessé és tatai plébánossá nevezték ki. 1912-ben „Rövid szentbeszédek" és 1928-ban „A szentföld útleirasa" című müve jelent meg. Elnöke a katolikus aut. egyháznak, a Legényegyletnek, a kongregációnak stb. KÖRMENDY JENŐ állatorvos 1900-ban született Tatán. Érettségit Budapesten tett, majd az Állatorvosi Főiskolán diplomát szerzett. Közben a 12. cs. és kir. gyalogezreddel az olasz fronton harcolt. Felsőgallán és Bábolnán működött néhány hónapig, majd 1926 végén telepedett le Tatán. Résztvett az ellenforradalomban és emiatt a kommunisták 24 napig az Országház pincéjében tartották fogva. Visszatért Tatára, ahol azonban annyira üldözték, hogy menekülnie kellett, mert ki akarták végezni. Több társadalmi egyesület tagja. MAGOS MIHÁLY a kegyesrendi reálgimnázium igazgatója Kislődön, Veszprémmegyében született 1880-ban. Pappá szentelték 1903-ban. A budapesti kegyesrendi főgimnázium latin-német tanára volt 1918-ig. Akkor helyezték Tatára, kinevezték rendházfőnökké és a reálgimnázium igazgatójává. A kommün alatt hazafias és gerinces magatartása miatt a tanári karral együtt kiűzték az iskolából, de a rendházat mindvégig a kezében tartotta és azt egy pillanatra sem hagyta el. Élénk résztvesz a tatai katolikus hitéletben, tagja az iskolaszéknek, alelnöke az úri kaszinónak és tagja a községi képviselőtestületnek. 298