Békássy Jenő: Komárom és Esztergom vármegyék ujjáépitése Trianon után

A bánhidai villamos keletkezése. Írta: Hermann Miksa ny. miniszter

LÁNG JÓZSEF községi főjegyző Környe községben 1873-ban született. Középiskolai tanulmányait Tatán, Székesfehérvárott és Pápán végezte. Utána Komáromban megszerezte a jegyzői oklevelet, majd bevonult a cs. és kir. 1-ső tiroli vadászezredhez, ahol önkéntességi kötelezettségének tett eleget. Közigazgatási pályáját szülőfalujában, Környén kezdte, ahonnan egy év után Bánhidára került. 1898-ban választották meg Bánhida község főjegyzőjévé és azóta vezeti a község ügyeit. Működése alatt óvoda, községháza, főjegyzőilak, orvosi lakás stb. épült, villanyvilágítás létesült és ugyancsak neki köszönhető a Turulmadár és a Hősök emlékművének felállítása is. A Levente Egyesület és a Tűzoltó Testület elnöke, a Hangja ügyvezető igazgatója és a Hitelszövetkezet felügyelőbizottságanak tagja. MIHÁLYI ANDORKA GYULA a „Hangya" szövetkezet üzletvezetője Bánhida község intelligenciája körében rövid idő alatt nagy népszerűségre tett szert a helybeli „Hangya" szövetkezet agilis és mindenkivel előzékeny üzletvezetője. Kereskedelmi elfoglaltsága mellett részt vesz községének társadalmi megmozdulásaiban is. MAKK BÉLA plébános Győrszentmártonban, 1890 április hó 19-én született. Középiskolai tanulmányait Győrött végezte. 1913-ban szentelték pappá. Győrbenyúlfalun, majd Pázmándfalun, Tatán volt káplán és 1921ben Bánhida község plébánosa lett. A forradalom és a kommün Tatán érte, ahonnan Gy őrszentmártonba kellett menekülnie, mert fel akarták akasztani. A komáromi katonai parancsnokság kérésére félévig katonai lelkészi szolgálatot is teljesített. Bánhidán a négytanerős iskolát kilenctanerőssé fejlesztette. Kezdeményezésére három új harangot szereztek be és működése alatt létesült az Assisi Szent Ferenc Ill-ad rendje és Jézus Szent Szivének tár•267