Békássy Jenő: Komárom és Esztergom vármegyék ujjáépitése Trianon után

A dorogi szénbányászat története és fejlődése. Írta: Prouza Vilmos

Id. dr. Chorin Ferenc Dr. Chorin Ferenc pedig azért, mert a régi — s mint utólag kiderült, — megbízha­tatlan fúrások a veszélyes víznívó felett csak igen kis szénmeny­nyiséget állapítottak meg. A maihoz képest tökéletlen technikai felszereléssel annak­idején gondolni sem lehetett az elfúlt bányák víztelenítésére, annál kevésbbé, mert az elődök abból a téves feltevésből indultak ki, hogy a földalatti barlangok a Duna vizéből táplálkoznak és így kimeríthetetlenek. Ugy látszott tehát, hogy a dorogi és környékbeli bányászat felett hamarosan meghúzzák a lélekharangot. De máskép történt! Ma a bányakerület, amely 1904. évben mindössze 2.3 millió q. szenet termelt, 8.5 millió q. évi termeléssel segíti a gazdasági életet s még hosszú évtizedekre elegendő szene van. Bányái pedig be vannak rendezve arra, hogy ezt a mennyi­séget lényegesen felfokozva, még hosszú évtizedeken át, továbbra is szolgáltassák. Schmidt Sándor m. kir. bányaügyi főtanácsosé az érdem, hogy a halódó bányászatba új lelket öntve, azt új életre keltette. A szénmedence hydrológiai viszonyainak évek hosszú során át való tanulmányozásából és az elfúlt aknák víznívójának ellen­őrző méréséből ugyanis arra a következtetésre jutott, hogy a triaszvizek függetlenek a Duna medrétől és hogy az eddig felál­lított vízelmélet téves. A Tömedék-akna víztelenítésével a valóságban is beigazolta, hogy e következtetése helytálló. De ezzel a depresszió csak any­nyiban csökkent, hogy megdőlt a tévhit, miszerint az egyszer el­fúlt akna sorsa véglegesen megpecsételtetett. Az elfulás Damokles­kardja még mindig ott lebegett a bányák felett. A teljes meg­Komárom és Esztergom Vármegyék újjáépítése Trianon után 177

Next

/
Oldalképek
Tartalom