Békássy Jenő: Komárom és Esztergom vármegyék ujjáépitése Trianon után

Az Esztergomi takarékpénztár

Előbb a tatai főszolgabírói hivatalnál, majd a központi főszolgabíróságnál teljesített szolgálatot. 1926. május 15-én az alispáni hivatalhoz került. 1926-ban lett tb. szolgabíró, 1929. év január 1-én lielyetes vm. aljegyző és 1929. május 28-án egyhangúlag vármegyei aljegyzőnek választották. A vöröskereszt esztergomi fiókja jegyzője. VODICSKA ISTVÁN kőművesmester 1873-ben Esztergomban született, ahol iskolái elvégzése után a köművesmesterségben önállósította magát. Húsz év előtt alapította vállalatát, amely a főkáptalan több templomát a kanonokok házait restaurálta, a városi iskola, zárda, 0. T. I. székháza és több magánház építkezését végezte. Két és félévig hadiszolgálatot teljesített. A keresztény szociálista építőmunkások országos szakegyesiiletének központi elnöke volt, a városi képviselőtestület volt tagja, az Ipartestület tanoncvizsgáló bizottságának és a Polgári Egyesületnek elnöke. vitéz SZÍVÓS-WALDVOGEL JÓZSEF ny. tábornok Esztergomban 1872 január 29-én született. Középiskolái elvégzése után bevonult mint egyéves önkéntes a 26-ik gyalogezredhez. Letette a tiszti vizsgát, 1894ben aktiváltatta magát és a 44-ik gyalogezred hadnagya lett. 1916 februárig tartozott ehhez az ezredhez és akkor, mint őrnagyot a 25-ik gyalogezredhez helyezték át. A világháborúban részben a 44., részben a 25-ik gyalogezreddel 1918 július 15-ig vett részt és vitézül harcolt az orosz, orosz-lengyel, albán és olasz harctereken, ahol négy ízben sebesült meg. Vitézségét a következő katonai kitüntetések dicsérik: Lipót-rend, vaskoronarend, tiszti ezüst vitézségi érem, katonai érdemkereszt, bronz Signum Lauclis, Károly csapatkereszt, sebesülési érem, vöröskereszt II. oszt. díszjelvénye és a 30 éves szolgálati jelvény. Horthy Miklós kormányzó 1921 augusztus 20-án, az első vitézi avatás alkalmával avatta vitézzé. 1925. évben tábornoki rangban ment nyugdíjba, 1918-ban a Károlyi forardalom után került Esztergomba, ahol megszervezte a keresztény szocialista pártot, melynek elnökévé választották. A kommün kitörése megakadályozta további ilyen működésében és 1919 április 2-án sikerült cseh megszállott területre mennie, ahonnan előbb Bécsbe, majd Szegedre jutott. Bécsben tagja volt gróf Bethlen István vezetése alatt álló magyar 144