Bárdos István: Esztergom története 1920-1956

Az első tanácstagi választások alkalmával a város lakossága 91 rendes és 46 póttagot választott. A rendes tanácstagoknak kétharmada fizikai munkás. Ezen az ülésen került sor a megválasztottak négy évre szóló megbízólevelének átadására is. A megalakulását kimondó tanács tagjai közül 11 fős Végrehajtó Bizottságot is választott, melynek Anderla Imre, Bárdkai István, Horváth Klára, Maglóczi László, Mezei Sándor, Perédy István, Pifkó József, Sipeki Gyula, Spóner Károly, Szabó István és Tóth Lajosné lettek a tagjai. A Végrehajtó Bizottság első elnökévé az Oroszlányból érkezett Anderla Imrét, elnökhelyettesévé Horváth Klárát, titkárává Szabó Istvánt választották. A tanácselnök még ezen az ülésen bejelentette, hogy 34 fővel, 122 hold területtel megalakult a város első termelőszövetkezete. 1950-ben, a közigazgatási rend bevezetésével, ismét komoly presztízs veszteség érte Esztergomot. A II. világháborút lezáró békeszerződéseket követően, Komárom-Esztergom vármegye nevéből minden indoklás nélkül kivették Esztergom nevét. így, az előbb Komárom vármegye, majd Komárom megye lett. A Népgazdasági Tanács egyik, 1950. évi rendelete alapján a megyeszékhely funkciót, az 1947-ben (négy község egyesítésével) megyei városi rangra emelt Tatabánya kapta meg. így Esztergom elvesztette megyei, sőt járási székhely rangját is. A város a Dorogi Járási Tanács irányítása alá került. Volt törekvés arra is, hogy Dózsa falva néven Doroghoz csatolják. A ,járási jogú város" besorolást csak 1954-ben kapta vissza. Romlott a város élelmiszerekkel és iparcikkekkel való ellátottsága. A kereskedelmi centrum szerepkörét Dorog vette át. Esztergom két nagy gyárának a fejlődése nem torpant meg, nem esett vissza ebben az időszakban sem. 1953-tól az export fokozása és a mezőgazdasági kisgépek előállítása lett a fő feladatuk. A Szerszámgépgyár a hazai szerszámgépgyártás egyik fontos egységévé nőtte ki magát. Az Esztergomi Sportáru-termelő Vállalat az államosításkor a Kohó- és Gépipari Minisztérium irányítása alá került. Fő profilja a vitorlázó repülőgépek gyártása és javítása lett, de jelentős tömegben készítettek különböző faipari cikkeket és sporteszközöket is. A gyár dolgozóinak szakmai színvona9