Bárdos István: Esztergom története 1920-1956

jost, a Magyar Kommunista Párt városi titkárát választották a város első országgyűlési képviselőjéA november 4-én tartott listás Nemzetgyűlési választásokon Esztergomban a legtöbb szavazatot a Kisgazdapárt kapta. Második helyen a Szociáldemokrata Párt a harmadikon a Magyar Kommunista Párt, a negyediken a Parasztpárt, az ötödiken, pedig a Polgári Demokrata Párt végzet. A városban a romok eltakarítása és az újjáépítés, a fent vázolt politikai erőviszonyok között, dr. Bády Béla mb. polgármesterre és a városi képviselőtestületre hárult. A városi vezetés lelkesedését és kezdeményező készségét hűen tükrözi az a határozat, melyet „Esztergom m. város várospolitikai programja, tekintettel az országos 3 éves tervre" címmel 1946-ban fogadott el a képviselőtestülete. Ebben az iparfejlesztést, ipari üzemek létesítését, a kisipar támogatását. körzeti kereskedő és ipari tanonciskola, tanoncinternátus és gyakorló műhely felállítását, a Rákóczi tér rendezése kapcsán korszerű piactér kiépítését határozták el. Országos vásárok tartását szorgalmazták. Három évre 10,4 millió Ft-ot kívántak a város fejlesztésére fordítani. Végül ennek mintegy harmadát 3,2 millió Ft-t sikerült realizálniuk. Államsegélyből elkezdődött a Bazilika újjáépítése (kb. 1 millió Ft), a kórház helyreállítása (kb. 2 millió Ft), a Kossuth Lajos utcai nagylaktanya és a tiszti üdülő helyreállítása stb. Államkölcsönből lakásépítkezés kezdődött a Vasas utcában. A jelentős üzemek közül a Petz Iparművek Rt. kevéssel a német csapatok kiűzését követően megkezdte működését. Eltakarították a romokat, az áramszolgáltatás beindulásáig egy kimustrált gőzmozdonyt használtak a gépek meghajtására. A gyár az első hetekben, hónapokban a szovjet hadseregnek, Diósgyőrnek és a MÁV-nak végzett különböző javításokat, de gyártott mezőgazdasági gépeket, szerszámgépeket. 1946 végén a gyár már a háború előtti létszámmal működött. Az államosítást követően Esztergomi Szerszámgépgyár Nemzeti Vállalat néven vált ismertté. A város másik gyára, az AERO-Ever Kft. termelőeszközeinek korábban mér említett elhurcolása, és gyártható termékei iránti kereslet hiánya miatt csak mintegy 100-120 fővel üzemelt. Részt vállalt a város újjáépítéséből, továbbá javításokat és különböző asztalos munkákat vállalt. 3