Bárdos István: Komárom-Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék közművelődési élete (1923-1938)

- 7 J; Olvasókör, Szenttamás-Vizivárosi Katholikus Olvasókör. Ezen túlmenően pedig biztosították a Szabad Egyetem költségeit. /10/ Az irányitás továbbfejlesztésének ujabb jelentős láncszeme a két valamikori vármegye ezidáig külön-külön működő Törvényhatósági Iskolán kivüli Népművelési Bizottságainak 1925ben végrehajtott egyesitése volt. /II/ Ezt követően 1926-ban Esztergom kivételével valamennyi településen megalakult a Helyi Iskolánkivüli Népművelési Bizottság, melyek a titkári funkcióját a népművelési ügyvezető látta el. Az esztergomi bizottság akkor és később sem alakult meg. A Népművelési Napló vezetését elrendelő körlevelet a polgármester a következő záradékkal helyezte irattárba: "Mivel városi Népművelési Bizottság Esztergomban eddig még nem alakult, s jelenleg nincsen, s mert értesülésünk szerint a népművelési előadásokat tartó előadók a Vármegyei Népművelési Titkárral tartanak közvetlen összeköttetést, intézkedésünkre szükség nincsen." /12/ A művelődésügy irányitása a képviselőtestület mellett működő Tanügyi-Közmüvelődésügyi Bizottságra, valamint a szinházi és a könyvtári bizottságra hárult. /13/ A központi irányitás megerősödése és a helyi szervek kialakulása nyomán a korábbiaknál biztatóbb eredményeket könyvelhetett el magának a Bizottság és titkára Wiesenbacher József, /lásd: 1. ill. 2. sz. melléklet./ A tartalmi tevékenység további javitását eredményezte az, hogy a Népjóléti és Munkaügyi miniszter a törvényhatóságok első tisztviselőihez intézett leiratában fontosnak nyilvánította az egészségügyi ismeretek terjesztésének tervszerűvé