Bárdos István: Komárom-Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék közművelődési élete (1923-1938)
- 74 J; kedvező fogadtatásra sem a szélesebb néprétegekben, sem az őket tömörítő egyesületekben. Sok minden történt tehát az egyesitett vármegyék közművelődésében fennállásának másfél évtizede alatt. A két megyerész eltérő szellemi arculatának összhangba hozása, és a gesztesi járás kulturális életének fejlesztése érdekében azonban keveset tett a közművelődés irányítása. Esztergom megőrizte zárt "vatikáni" jellegét, belterjes kulturális életét. A dorogi bánya beilleszkedett a Wiesenbacher József által Tatáról irányított népművelési rendszerbe, a MÁK megvalósította ennek a saját viszonyaira adaptált változatát, a gesztesi járás pedig igazi szellemi és gazdasági erőt sugárzó központ nélkül csak mérsékelt szerepet tudott magára vállalni a szellemi élet£ alakításából. A várraegyék közművelődésének sajátos szinét az általános közművelődési tevékenységen belül a katolikus egyház és a bányamunkásság ideológiai harca, a gazdaság és a szegénység, s a közel tizenegyezer analfabéta léte határozta meg.