Bárdos István: Komárom-Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék közművelődési élete (1923-1938)

- 70 J; tékiskolát is nyitottak az óvodáskorúak számára. Az iskola n-ápa

zerüaj

tá

ne megi

ndulásá

t kö

ve

t

őerr-a-p^mnaJ meg-indui-t- -ate

lep

üléseken: Dánhidá

n;—

Tatabányán, Fe

lsőgall

án fiil

t l

i^aá-i'

ómban i

a-^-Az iskola, mel

y vógü

l gróf Eszterházy Ferenc nevét vette fel, négy tanárral és negyven növendékkel kezdte meg működését a következő tanszakokon: zongora, hegedű, operaének, zeneóvoda és kevéssel később a gordonka is belépett. /93/ A gróf nevének felvételét az általa nyújtott gazdag anyagi és erkölcsi támogatása indokolták. Kevéssel a tanév megkezdését követően Esterházy gazdag szakkönyvtárat adomiryozott a zeneiskolának és segitséget nyújtott tanári karának összetartásához is. A zeneiskola működésének első sikeres évét követően ismét megalakult Tatán a Zenekedvelők Köre, majd 1937 szeptemberében a néhány hónappal korábban indult felsőgallai fiók mellett Bánhidán és Tatabányán is fiókiskola kezdte meg működését. A tanitás a bánhidai kultúrteremben és a Kereskedők Körének helyiségeiben folyt, beiratkozni a helybéli plébánián lehetett. /94/ Felsőgallán a polgári iskola zenetermében, Tatabányán az ótelepi társulati iskolában folyt az oktatás. A tatai zeneiskolával szinte egyidejűleg kezdte meg működését a komáromi zeneiskola, melynek kisbéri fiókja az 1937/38-as tanévben alakult meg. Az anyaiskola igazgatója Votisky JCmma zongoratanárnő mellett a tantestület további tagjai Pálmai Tibor, Somorjay Sándor és Turcsányi Géza voltak. Az iskola 1938. április 23-án Kisbéren az állami Ménesintézeti Casinó nagytermében tartotta bemutatkozó növendékhangversenyét, melyen a tanulók 3-6 hónapos tanulásuk eredményét tárták a hallgatóság elé. /95/