Bárdos István: Komárom-Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék közművelődési élete (1923-1938)

- 66 J; sait vive nagyközönség elé, mint például Ripl-Rónai, Mednyánszky, Csók, Derkovics, Kernsto^k, Csontváriu Ferenczy yuA- , „ Károly és Noémi, Kmetty, Abanoviiit, Czébel, Szőnyi, Vaszary János. A kiállitáshoz kapcsolódó tárlatvezetés feladatát Kárpáti Aurél az anyag válogatója vállalta magára. Ezenközben hazai és külföldi kiállitások jelezték Nyergesi János és Bayer Ágost művészi pályájának felfelé Ívelését. Az utolsó inkább helyi értelemben véve jelentős képzőművészeti eseményre Esztergomban 1937-ben került sor, amikor Glatz Gyula polgármester megnyitotta Bajor Ágoston hatalmas méretű mintegy ötven alkotást felvonultató kiállitását.Jaz Esztergomban zajló képzőművészeti élettel egyidejűleg Tatán a Vaszary villához kapcsolódóan alakult ki komoly képzőművészeti pezsgés, amely látványos akciókban ugyan szegényesebb volt az esztergominál, művészeti értékekben azonban mindenképpen értékes ijelentős eredményeket hozott. Vaszary János néhány növendékével, köztük Vörös Bélával, Barta Lászlóval egy nyarat töltött együtt tatai villájában. Dukács Imre a Komárom Vármegye cikkirója évekkel később a következőképpen méltatta az eseményt: "... én már az elveszett nagybányai művésztelep utódját láttam kirajzolódni, ..." /91/ A folytatás elmaradt: "... támogatás hiján, vagy a nem elég meleg vendéglátáson mult, de megszakadt a kapocs." Felveti azt a gondolatot, hogy a város béreljen egy alkalmas épületet és hivjon meg nyaranta 20-25 tehetséges Vaszary tanítványt. A felvetett javaslatra gr. Eszterftázy Ferenc válaszolt cselekedeteivel. Igaz nyolc esztendő múlva. Eszterházy 1938 nyarán több festőművészt hívott meg Tatára. Kedvező véleményük nyomán elhatározta, hogy