Bárdos István: Komárom-Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék közművelődési élete (1923-1938)

- 61 J; mint az "anarchia egyeduralmát megtestesitő világnézettel" amely a "művészetet tudományos dadogássá torzitja" éa az elveszitve istent mint rendező eszmét "wänden aktivitásával a kor tükrözésére irányul, a fényképező apparátus nivójára süllyed." /84/ A művészet igy tagadássá válik - mondják - elveszti tömeghatását. Ennek szellemében elvetették és elitélték az izmusokat, igenelték és támogatták a csendéleteket, portrékat, tájképeket mint a pozitiv művészet megnyilvánulásait. Ezzel a konzervatív szemlélettel szemben a kiállításokban viszonylag gazdag 1920-23 közötti évek után 1924-től kezdődően megjelent egy a fiatal művészek, főiskolások által képviselt korszerűbb, az országos helyzetnek inkább megfelelő felfogás is. Ennek első jeleit a Faluszövetség által 1925-ben rendezett kiállitáson tapasztalták szélesebb körben is a város lakéi. E kiállitáson a következő vármegyei művészek mutatták be alkotásaikat: Albrecht Ferenc /fényképész/, Koszkol Jenő, Hidegh Béla, Bayer Ágost, Einczinger Ferenc, Hellebrand Béla,Ganczer Ferenc, Berényi Zoltánná, Matus Gyuláné, Burián Baby, ifj. Vitái István, Fuchs Hajnalka, Nagy Ferenc, Pirchala Imre, Szép Béla, Klomann Nándor, Szilas József, Hollósy Sándor, Ölveczky Mihály, Nyergesi /Maul/ István. /85/ Az alkotások között ott volt ifj.Vitái István "Vöröshaju Akt" cimü képe is, amely rendkivül heves reakciót váltott ki a konzervativ izlés képviselőinek köréből, akik nem találván más érvet a pedagógiai helytelenség vádjával hozakodtak elő: "pedagógiailag kell sajnálnunk, hogy a művészileg