Bárdos István: Komárom-Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék közművelődési élete (1923-1938)
- 52 Esztergom város Nyilvános Könyvtár a * -v-ona tho zá anban-már vaűamiv^l—k-eéh^e^őbh-a-—heiy^zre+ünkl. A könyvtárat 1844-ben Helischer József a város tudós tanácsnoka alapitotta 2538 kötet könyvvel és 3.000 váltó forint tőkével. A nemes gesztussal elszórt mag tudjuk jól, nem mindig hull termékeny talajra. így történt ez ebben az esetben is. Helischer könyvtárának rendezése, elhelyezése évtizedek alatt sem oldódott meg. 1923. juniusában 79 évvel alapitása után, már biztatóbb reménytkeltőbb sorokat olvashatunk az egyik helyi lapban: "... A könyvtárrendezés gondolata és terve tudomásunk szerint már ott él a város vezetőségének lelkében, és csak néhány kedvező körülmény kedvező összejátszása, az anyagi gondoskodás és az uj elhelyezés kérdésének megoldása kell hozzá, hogy a szép terv megvalósuljon. A könyvtár jelenlegi rendezetlen állapotában nem lehet a kultura eszköze és terjesztője a városban. Ezért szünetel már évek óta a kölcsönvétel és a könyvforgalom, ás ezért oly csekély az érdeklődés mindenfelé a város könyvtára iránt. ... Könyvtárat kell teremteni, a meglévőt rendezni." /70/ A város erejéből azonban csak annyira telt, hogy a könyvtárat visszavegye eddigi őrzőjétől a Történelmi és Régészeti Társulattól, és a jegyzői irodában helyezze el. Igaz, időközben Obermüller Ferenc javaslatára már önálló könyvtári bizottságot is létrehoztak, sőt szabályrendeletet is alkottak 104/1929 közgyűlési szám alatt a könyvtár szervezetéről és működéséről. A szabályrendelet értelmében "A közkönyvtár cime és pecsétjének szövege: Esztergom város nyilvános könyvtára". Rő fo lüg yo lo ti aaerv óül .fiz— akkor már ne m io lé t cs ő 192 2bon megszűnte Le t L — "I.Iu zeumokco Könyvtárak O rs zágos Tanőooát' /—te t té k me g-»- A könyvtári bizottság feladata: "Mindaddig mig a könyvtár kezelése körüli
