Bárdos István: Komárom-Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék közművelődési élete (1923-1938)
- 51 J; az Országos Könyvtári Tanács által összeállított I-III. tipusu Levente könyvtár valamelyikét beszerezni. A korabeli könyvtárnagyságok megfelelő könyvtárak közül az I. kategóriájú 239, a II. kategóriájú 207 , a III. kategóriájú 138 kötet könyvet tartalmazott. E könyvtárak állományának összetétele, az egyleti könyvtáraktól eltérően még elemezhető a központilag nyilvánosságra hozott dokumentumok alapján. A többiek összetételéről azonban dokumentumok hiján alig alkothatunk képet. Egyetlen támpontot e vonatkozásban a^ bsereneetée-véletlen-folyt 4n lae gpaa-raé-tf esztergomi Belvárosi Katolikus olvasókör 19211942 között vezetett és hiánytalanul megmaradt jegyzőkönyvei nyújtanak számunkra. Az olvasókör könyvtárának állománya a vizsgált másfél évtized alatt lényegében változatlan maradt, Az 563 kötetes állomány megoszlása egy 1925-ös adatsor alapján a következő képet mutatja: vallásos neveléssel foglalkozó mü: 37, elbeszélés: 122, regény: I63, gazdaság: 81, földrajz, történelem: 41, szindarab: 109 db. Ugyanebben az évben olvasói kikölcsönöztek: 18 vallásos neveléssel foglalkozó müvet, 138 novellás kötetet, 107 regényt, 109 gazdasági és 63 történelmi müvet. A kölcsönzött kötetek száma az 1925 évi 435-rol 1937re 192 kötetre, az olvasókat adó taglétszám pedig: 445 főről 241-re csökkent. Községi, városi könyvtárak: Községi fenntartású népkönyvtárak léteaéséről, csak a tatai járás vonatkozásában sikerült adatokat találnunk, ennek ellenére bizonyosra vehetjük, hogy a vármegye másik két járáséban is működött néhány ezekhez hasonló. Az ismeret községi népkönyvtárakat a következő helyeken találjuk: Baj, Kocs, Környe, Vértestolna, Tardos, Héreg, és Tarján. 7/69/
