Bárdos István: Komárom-Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék közművelődési élete (1923-1938)

- 49 J; település már a következő évben sorra fog kerülni. Erre azonban 1935 januárjáig kellett várni. Az Iskolánkivüli Népművelési titkár már 1934. decemberében jelezte a vármegyei Közigazgatási Bizottságnak, hogy a közeljövőben hat község fog uj népkönyvtárat kapni a VKM-től, elsősorban "... a nemzetiségi községek, hogy a népkönyvtár a magyarositást szolgálhassa." /65/ A népkönyvtárakat szekrénnyel együtt: Kecskéd, Környe, Mocsa, Bajét, Pilisszentlélek éh Vérteskethely községek kapták meg. Ezenközben 1929-ben az esztergomi Belvárosi Katolikus Olvasókör és 1931-ben pedig Kisbér kapott egy-egy népkönyvtárat a Földművelésügyi Minisztériumtól, a VKM népkönyvtárak állománya eközben egyetalkalommal gyarapodott csak 1932/33 telén. Ekkor a meglévő könyvtárak között összesen 440 db könyvet osztottak szét 1700 pengő értékben. Ilyen körülmények között nem csodálható, hogy igen alacsony volt a beirt olvasók és a kölcsönzött kötetek száma. Erre vonatkozóan csak egyetlen adat áll rendelkezésünkre az 1932/33-as év eredményéről. Eszerint a VKM népkönyvtáraknak a tanévben 3465 beiratkozott olvasója volt, akik összesen 16.861 kötet könyvet kölcsönöztek ki. /66/ A két minisztérium népkönyvtárait végül a földmüvelésügyi miniszter a 23.904-1936 és a VKM 89.300-936 számú rendelete alapján egységesen az Iskolánkivüli Népművelési Bizottságok felügyelete alá helyezték. Egyidejűleg pedig elrendelték az 1914. junius 30-át megelőzően adományozott gazdasági népkönyvtáraknak, vagy töredékeiknek leltárkönyveikkel együtt történő leadását a népművelési bizottságokhoz,