Bárdos István: Komárom-Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék közművelődési élete (1923-1938)
-30A hangsúlyt ezért a népoktatás fejlesztésére és nem a népmüvelésre kell tenni fogalmazta meg a cikk irója. 1938. szeptember utolsó napjaiban tartott népművelési értekezleten pedig arra igyekeztek magyarázatot találni, hogy miért pang Esztergom kulturális élete. "Esztergomban a mai viszonyok között nem érhető el a hivatalos közegek által megkivánt népkulturai eredmény, és az esztergomi népművelési munka mindig szűkebb keretek közé szorul." -Állapíto tta mog a j aepiftü vo les i bi zo ttsá g. A rendkívül gyenge eredmények okát a következő három tényezőben jelölték meg: "1/ hiányzik az érdeklődés és a megfelelő hallgatóság, 2/ a színdaraboknak nagy a hatósági engedélyezési költsége, 3/ pangás van a köri és egyesületi életben." Számunkra a legtöbbet az első pontban foglaltak bővebb kifejtése mondja., e bonyolult kérdésben. Wiesenbacher József ugyanis valóban reálisan és tanulságosan elemezte a kialakult helyzetet. Véleménye szerint komoly hiba az, hogy a város népmüvelését ugy szervezték és alakították másfél évtizeden keresztül mint egy faluét. A lakosság összetételéről szólva megállapította, hogy Esztergomé lakóinak 50-60 %-a földműves, napszámos. "Van a városnak egy szűkkeblű intelligenciája, amely az előadások nívóját, illetőleg kényes és általában az esztergomi közönségnek módjában van országos tekintélyek és kiváló tudósok beszédeit hallgatni." A népmüvelésnek nem ezekkel, hanem elsősorban a többséggel kellene foglalkoznia. "Ez az 50-60 % azonban szintén igényes, hiszen az intelligenciával kapcsolatban éűü és röstelli primitívségét, elmaradottságát. Magasabb színvonalú kulturát akar ez is, de mivel alapműveltsége hiányzik a nehezebb és
