Bárdos István: Komárom-Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék közművelődési élete (1923-1938)

- ?3 Az iskola tanulóit tanszerekkel látták el és 100 Pengő ruhasegélyben is részesitették. Az erőfeszitések nyomán 1936. juniusában sikeresen zárták a tanévet. A záróvizsgát kiemelt figyelemmel kisérték a szakemberek, s a végzett munka eredményét elismerve megállapították, hogy "Jász Dénes tanitó nemcsak ismereteket terjeszt, nevel is." /33/ Az 1936-os népművelési év végén hosszú idő után ismét látogatást tett a vármegyében a kultuszminisztérium képviselője, s ennek során megjelent Tatabányán, Tóvároson, Dunaalmáson, Piszkén, Nyergesujfalun, Dorogon, Gsolnokon, Augusztabányán, Annavölgybányán és Sárisápon felkeresve a helyi népművelési szerveket. Az uticélok összevetve a korábbi 1931-ea látogatással, már önmagukban is jelzik azt a súlypont eltolódást, amely a fejlődő munkásmozgalom hatására a népművelés kiemelt területeit illetően öt esztendő leforgása alatt bekövetkezett. Ami e vonatkozásban történt, nem hagyta és nem hagyhatta érintetlenül a mindig optimista jelentéseket sem. A vármegyei Iskolánkivüli Népművelési Bizottság értékelve 1935/36 évi munkáját,több helyen is kényszerült arra, hogy figyelemre méltó jelzést adjon a társadalom korabeli állapotáról. A jelentés erőteljesen tükrözi azt, hogy minden erő és figyelem a munkások körpben végzett tevékenységre irányult, indirekt módon feleletet adva arra a kérdésre is, hogy miért maradt abba például Esztergomban a több mint egy évtizedig működő szabadegyetem. Ez a jelentés világosan fogalmazott: Érezzük, hogy feladatunk megoldásával a magyar népnek oktatáséval várnunk nem szabad, mert nincs veszedelmesebb dolog mint