Bárdos István: Komárom-Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék közművelődési élete (1923-1938)

- 21 J; A munkaterv másik fő vonulatát a gyakorlati ismeretek elsajátítását biztosító tevékenység főbb elemeinek meghatározása képezte. E vonatkozásban a helyes közlekedés és a helyes táplálkozás elsajátítását, a tűzrendészetet, a posta népszerűsítését szorgalmazták. A harmadik helyre szorultak a gazdasági célokat megvalósító feladatok, melynek során a repcetermelés és a galambtenyésztés kapott kiemelt szerepet, a korábban már eredményesen folytatott gyümölcstermesztési sorozatok mellett. /29/ Mindez azt is mutatja, hogy a hivatalos népmüvelés figyelme elsősorban a nők és az ifjúság irányába fordult. Ezt bizonyítják egyrészt a mellékelt táblázatok számadatai, melyek szerint ezidőtől kezdődően jelentős mértékben emelkedett az otthon-gondozó-, az egészségügyi-, a háztartási-, a fcarró-, a kézimunka, a gyakorlati, főző-, az anya- és csecsemővédelmi tanfolyamok, másrészt a Levente előadások száma. Az ifjúság fokozottabb bevonására irányuló kormányzati intézkedések is napvilágot láttak. Ezekre utal többek között Weisenbacher József egyik esztergomi látogatása alkalmából elhangzott mondata, mely szerint: "A vonatkozó miniszteri uta&itás különösen a 14-16 éves szülői háztól elszakadó, önálló kereső leányokra irányítja a figyelmet." /30/ Ennek megfelelően Esztergomban a belvárosi, a vízivárosi és szentgyörgymezői olvasókörökben, a Katholikus Legényegyletbenj az Iparostanonc Otthonban és az akkortájt alakuló belvárosi leánykörben hangzottak el esti népművelési előadások, elbeszélő órák a jellemnevelés szempontjai szerint. A tudatformálás centralizációjára utaló intézkedések sorát 1934-ben ujabbal egészítette ki a kultuszkormányzat. A vár-