Bárdos István: Komárom-Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék közművelődési élete (1923-1938)

- 13 J; Nem sokkal ezt követően, a stármegyei Népművelési Bizottság elrendelte a magyar ipar, mezőgazdaság és kereskedelem pár­tolását segitő előadások tartását. Az előadások iránti érdeklődést és a látogatottságot - mely­nek fenntartása és fokozása ilyen nagyfokú központi irányi­tás mellett meglehetősen nehéz feladat volt - oly módon ki­vánták biztositani, hogy az egyes témákat könnyedebb szóra­koztató műsorokba ágyazva adták elő. így akarták megnyerni azokat, "... kik mint látogatók az előadáson elsősorban szó­rakozni s csak ezután tanulni akarnak, ... ne feledjük el, hogy a népművelési ismeretterjesztő előadások nemcsak a ta­nult és képzett emberek számára vannak, hanem éppen azok szá­mára, akiknek a -ja. önművelődéshez alkalmuk és módjuk másképpen nincsen." /21/ Az 1930/31-es népművelési évet értékelve végül tartalmi sok­rétűségében és számszerüségében is jelentős munkáról adha­tott számot a vármegye. Az I.számú mellékletben felsorolt előadások, tanfolyamok, a szabadegyetem, a műkedvelő elő­adások, nótaestek, népmüveLési hangversenyek a hivatalos ada­tok szerint jelentős érdeklődést váltottak ki. A programok felölelték az összes közismereti tárgyakat, a tej és tej­termékek propagálását. Súlyt helyeztek a magyar mezőgazdaság, ipar, kereskedelem, a baromfitenyésztés, és gyümölcstermelés fejlesztésére, s a Szent Imre évvel kapcsolatos ünnepségek­re. Ebben az időszakban kezdődtek meg azok az előadássoroza­tok is, amelyek keretében a légi és gáztámadásokkal kapcso­latos tudnivalókatL kivánták megismertetni a lakossággal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom