Bárdos István: Komárom-Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék közművelődési élete (1923-1938)

- 11 J; A megváltozott tartalmi, hatékonysági és minőségi követelmények megvalósítása a korábbiaknál jobb anyagi, tárgyi és szellemi feltételeket követelt az irányitás egyidejű erősítésével. A dorogi bányaigazgatóság 1930-ra kiépitette Dorog központtal munkásotthon hálózatát, melyhez négy fiók tartozott: Csolnok, Kesztölc, Sárisáp, Mogyorósbánya. A bányavidék községei közül Dág, Csév és Tát csak azért nem rendelkezett munkásotthonnal, mert ezekben alacsony volt a bányamunkások száma. "Népház" elnevezéssel hasonló méretű i hálózatot alakitott ki a tatabányai MAK is. E két igen jelentős intézményhálózat mellett mindössze egy állami intézmény volt Dunaalmáson, mely ezekben az években épült a magyar királyi Földmüvelesügyi Minisztérium támogatásával. Tatán is felvetődött ugyaua- egy kulturház létesítésének gondol ata a használaton kivül álló villanytelep átalakitása révén. • ft^-ga^ra-adre^—^^ p ° n z h i á ny-^fflie-tt• Ebből állt tehát az intézményhálózat, amelyhez nem számitottuk hozzá a jóval több helyen fellelhető egyesületi olvasóköri épületeket, mivel ezek kivül estek az Iskolánkivüli Népművelési Bizottság hatáskörén. Az épületek, népművelési telephelyek és kisebb intézmények létrehozása mellett erre az időszakra a nagyobb helyeket sikerült rádióval, gramafonnal, mozgóképvetitővel és diavetítővel is ellátni. Hasonló előrelépés mutatkozott a népkönyvtárak- vonatkozásában ts^-Ezzel-az ónban a későbbiekben külön 'foglalkozunk ma-jtU.