Bányai Ágnes: Az esztergomi Városi Könyvtár 1884-ben

Iíajner Lajos dr./1842-?/, Venczell Antal/1844-?/,

Walter Gyu* la dr./1855-?/ - György Aladár összeállítása jól tükrözi az 1884-1885. évi állapotot. "A magyar könyvtárakban még nagyon kevéssé gyökerezett meg az a tudat,hogy a könyvtárak nem egyszerűen szellemi életet nyújtó áruk raktárai és gyűjteményei.hanem valóságos nevelő eszközök,amelynek gyűjtése,berendezése nemcsak általános rendszerezési elvektől van függővé téve,hanem amelyek eszményi céé lóknak szolgainak,

n Ebben az időben könyvtárainknál is ezt a kezdetleges felfogásmédot tanusitó eljárást láthatjuk, A különböző társulatok,egyletek,szakkörök csaknem kizárólag 4 szépirodalmat gyűjtöttek,A hangsúly nem a minőségen,hanem a mennyiségen volt. Még az egyházi könyvtárak nagyobb részénél is csak ötletszerű gyarapitásról beszélhetünk,és az ilyen módon felhalmozódott könyvek rendetlenül,esetleg beszerzés éve,vagy megje• lenési éve szerinti rendezésben gy ültek a könyvtárekhan, . * Ugyanez jellemző a tanintézeti könyvtárak zömére is. Kultúrtörténeti szempontból is igen nagy jelentősséggel bir az 1884-1885,évi országos összeírás,amely lool magánkönyv4 tár adatait dolgozta fel. Ez az összeírás lehetővé tette,hogy minőségileg összehasonlíthatók legyenek a XIX.század végi magán - és közkönyvtárak. Az összehasonlításból kitűnik,hogy a magánkönyvtárakban jobb a szépirodalom,nz államtudomány,a történelem,a nyelvészet, ahol a mérleg elsősorban a filozófiai müvek,a tankönyvek ós a az ifjúsági i

rod lom oldalára billen.Mindezekből tehát az is megállapítható,hogy a magánkönyvtárak állománya közelebfe állt - 0 . •y.\