Bányai Ágnes: Az esztergomi Városi Könyvtár 1884-ben
A szakdolgozatomban vizsgálni kivánom a Városi Könyvtár állományát az 1884-ben felfektetett leltárkönyv "Esztergom szabad királyi város könyvtárának jegyzéke" és a nagyi részt ma is meglévő állománya alapján. A könyvtári állomány alapját néhai Helischer Jóíl8ef,volt városi tanácsos 1844 évi végrendelete Esztergom szabad királyi városának hagyományozott éa annak fenntartására rendelt j 3ooo váltó forintos alapitványa képezi. Helischer József Esztergomban született 17l9 április 12-én, anyja Kantneri^ Erzsébet,apja szintén a József nevet viselte, városi polgár.Apja 1798-ban bekövetkezett halála után magántanítványok oktatásával tartotta fenn magát»fejezte be gim1 náziumi tanulmányait,majd Pesten bölcsletet tanult.Esztergomí » ban vállal állást és jogi tanulmányait magánúton folytatja. eh 1829-től városi tanácsos lett. Subifc; Ferenc királyi ügyigazgató könyvtárát szerezte meg és gyarapította,ezt a magángyűjteményt hagyta városára.1844.augusztus lo-én halt meg. A könyvtár állománya Lőrinczy Rezső /1823-58/ városi főorvos és Kiss Mihály /1791-1872/ ügyvéd,aki harmincöt éven át 186o-ig látta el a városi főügyész tisztét»hagyatékával 1884ig 2538 kötetről 3558 kötetre gyarapodott.Kiss Mihály által hagyományozott több száz kötetes könyvtárát 1872.szeptember 17-én vette át a város.Feltehetőleg a könyvtár állományát 1844-1884-ig új könyvekkel nem gyarapították. A leltárkönyvből kitűnik,hogy az állományt 1884-ben Nemtsák i János reáliskolai tanár rendezte és vette leltárba. A gyűjtemény elemzése előtt szükségesnek tartom Esztergom XIX. századi gazdasági,politikai és kulturális helyzetének vázolását. 1848 után átalakult az ország gazdasági strukturája,a tár-