Bányai Ágnes: Az esztergomi Városi Könyvtár 1884-ben

Az orvostudományi könyvek nagy része a Lőrinczy orvos hagyatékából került a könyvtárba 1058-ban,igy a 221 orvostudományi mü> * bői a 33 igen magas arányszámot jelent. A két leggazdagabb gyüjteményrész a jogtudomány és a történettud omány.E két gyűjtemény nagy arányát magyarázza,hogy a gyüjteményt alapitá Ilelischer József városi tanácsosnak és a gyűjteményt magánkönyvtárával gyarapító Kiss Miháfty,városi főügyésznek a város közigazgatásában betöltött állásuknál fogva e két tárgy iránt volt legnagyobb az érdeklődésük.A theológia és filozófia iránti érdeklődés a kor művelődésében általános volt.A theológiai müvek majdnem egészen Hellseher József gyűjteményéből került a városi könyvtár állományába. A földrajz "földirat" és a természettudományok "reáltudományok" is gazdagon vannak képviselve a gyűjteményben,az előbbi 126 mü, 4 az utóbbi 18o müvei. Ez a tény bizonyltja Hellseher József és Kiss Mihály széleskörű érdeklődését és azt a törekvést,hogy könyvtáruk a tudományokban általános tájékozódást adjon. A szépirodalomnál a magyar és a német nyelvű könyvek kortárs irék, a latin nyelvűek főleg klasszikus irók müvei. Esztergom kultúrtörténeti emlékei között igen jelentős helyet foglal el a rendkívül értékes Helischer hagyaték.A volt városi tanácsos az 10o2-ben alapított Széchényi Köwttár példáY jára kezdte gyűjteni a művelődéstörténeti unikumokat»ősnyomtatványokat, Elze vireket, helyi jelentőségű kézitatokat. Egyedülálló \ volt az törekvése,hogy a számos és jelentős egyházi könyvtár i mellett egy olyan gyűjteményt hozzon l$tre,amely világi,sőt városi tulajdonban van. 1944-ig szerves része volt ez az állomány a Városi Könyvtárnak.