Bányai Ágnes: Az esztergomi Városi Könyvtár 1884-ben
Számos kiadvány származik Pest, Buda, Pozsony és Győr nyomdáiból. A kiadási helyek között szerepel Eger, Esztergom, Kalocsa, Kassa, Kolozsvár, Lőcse, Nagyvárad, Nagysze ben és Vác. A 19. századi kiadványok közül a legtöbb Pesti nyomdákból származik. Budáról és Pozsonyból is sok kiadványa származik a könyvtár állományának. Már kevesebb kiadvánnyal szerepelnek Debrecen, Esztergom, Győr, Kassa, Nagyszombat, Pápa, Pécs, Szeged nyomdai. Esztergomban a vizsgáié időszakban, 1884-ig, négy nyomda működött. Az első esztergomi nyomdát üoyer Ferenc Antal a pozsonyi Royer nyomdászcsalád tagja létesitette 1761-1765 között. Royer Ferenc Antal abban a reményben telepedett nyomdájával Esztergomba, hogy vállalkozása jövedelmező lesz Magyarország hercegérsekének székvárosab-n. Keményeiben csalatkozott, mivel az érsekség ós a káptalan csak a 19. század elején költözött viszsza Esztergomba Nagyszombatról, 1765»ben elhagyta a várost. Az Esztergomban töltött négy év alatt csak kevés kiadványt készített, ezek közül került a régi városi könyvtár állományába: GERGELY I., Nagy üzent, pápa Gregorius I.: Liber regulae pastoralis ... ad usum v. cleri Strigoniensis ... Ed. 2. Strigonii, 1764? , Typ. Royer. 28 , 3o2 1. 1 t. /Kngyaro. Bibliogr. V. 169 1./ A következő esztergomi nyomda már a 19. században létesült. 1822-ben az esztergomi érsekség ós káptalan visszatérése után a komáromi származású Beimel József alapított nyomdát, könyvkereskedést és könyvkötészetet. Beimel jó nyomdász ós jó kereskedő volt és a negyvenes évek elejétől a fővárosi nyomdáját fejlesztette, 1046-ra esztergomi nyomdája elsorvadt, de üzletét csak 185o-uen adta el. Az 184o-es évek elején még sok könyve jelent meg "Jos. Beimel. Esztergom-Buda" jelzéssel. Kiadványai közül a könyvtár anyagában a következőket találjuk:
