Balogh Péter: Örökség

Tartalom - A vármegye és a város bemutatása

amennyiben a bemutatott személy életpályája, vagy személyes vonzatú írásai attól eltérőek. Elsődleges célja különben is az, hogy rámutasson a hagyatékban azokra a helyekre, forrásokra, amelyekben a helytörténettel foglalkozó kutató újabb és újabb adalékokra, eseményekre, vagy személyekre bukkanhat. A vármegye és a város bemutatása Esztergom vármegye a két világháború között csonka megyeként, majd összevonva az ugyancsak csonka Komárom megyével, az ország területileg legkisebb megyéje volt. Székhelye, az ősi város, Esztergom. Ez az állapot néhány évre módosult az ún. visszacsatolással 1938-ban, de a háborút kővetően a határ ismételt megvonása lényegében a korábbi állapotot hozta vissza, ekkor azonban már azzal az újabb megkötéssel, hogy Esztergom megyeszékhely nem lehet. Minket a tárgyalt eseményekkel kapcsolatosan az 1919 és 1945 közötti időszak érdekel, mégpedig abból a megközelítésből, hogy ezeknek az éveknek történései, személyei, a személyek közötti kapcsolatok a politikai, társadalmi és gazdasági légkör adták azt a hátteret, szellemi és materiális környezetet, amelyben történetünk főszereplője élt, tevékenykedett. Az akkoriban alig 20 ezer lakosú kis városkára - önálló kezdeményezéseit és kibontakozását tekintve - igen nagy súllyal nehezedett a vármegye, valamint a katolikus egyház országos irányítását végző érsekség jelenléte, magától értetődően hierarchikus szerepe. Mivel a város már a 19. században sem érte el a polgárosodásnak más - az ország nyugati részében lévő - városokhoz hasonlítható fokát, mértékét, ez a lemaradás az első világháborút követő trianoni helyzet után csak fokozódott. A lakosság társadalmi összetételében is tudatosan törekedtek arra, hogy a szociáldemokráciával, majd később a bolsevizmussal megfertözöttnek tekintett ipari munkásság ne jusson létfeltételekhez a városban, 3