Balogh Péter: Örökség

Tartalom - Etter Jenő életrajza (1897-1973) - Életvezetésének jellemzői. Magyarsága és egyetemes embersége

Mivel gzonban itt Esztergomban sem volt biztonságban az élete, közeli ismerőse, Csatay Lajos segítségével bevonul és a hadszíntérre viszik. Rövidesen a bekövetkező visszavonulás során Morvaországban fogságba esik 1945. máj. 5-én. Hazatérését követően 1946-ban a megyében és a városban rehabilitálják, de egyúttal nyugdíjazzák is. Ez az időszak azonban rövid ideig tart. A forint bevezetésével egyidejűleg nyugdíját megvonják, majd hosszas huzavona után megállapítanak számára egy nevetséges összeget, ami a felesége eszmei nyugdíjának a fele. Hátralévő élete a hányattatás és a létbizonytalanság jegyében méltatlan körülmények között zajlott, utoljára éjszakai portásként alkalmazták a helyi kenyérgyárban. Életvezetésének jellemzői. Magyarsága és egyetemes embersége Etter Jenő az ún. úri középosztálynak a módosabb, tehetősebb rétegéhez tartozott. Erre a társadalmi rétegre úgy tekintettek annak idején, mint "nemzetfenntartó" erőre. Zömük az államigazgatásban, vagy egyéb közalkalmazotti területen volt található. A magánszférában és a pénzügyi világban is előfordultak, mint ügyvédek, orvosok, vagy banki szakemberek. Egyesek közülük jó anyagi hátteret tudtak teremteni maguknak és családjuknak, ami ennek megfelelően tágabb lehetőséget biztosított saját terveik megvalósítása, vagy gyermekeik felnevelése számára. Életvezetésükben ezért egyfajta magabiztosság, célratörés tapasztalható, amiben termesztésen hasonló korú, származású és gondolkodású társaik széles hálózatára is támaszkodhattak. Mindez tehát Etter Jenőre is vonatkoztatható, amit azzal szeretnénk még kibővíteni, hogy a családi hagyományok folytatása és tisztelete - az ő esetében az erős nemzeti függetlenségi érzés Habsburg-gyűlölettel társulva - lelkiismereti parancsot jelentett neki egész életében. 14