Balogh Gyöngyi: Az Esztergomi Irodalmi Egylet

Tartalom - Esztergom kulturális élete a kiegyezése után

- 8 3. Esztergom kulturális élete a kiegyezés utén A kiegyezés uténi politikai enyhülés Jelei e kultur'lis életben mutatkoztak leginkébb. Egymás utén Jelentek meg a helyi újságok, uj iskolék épültek, gombamódra szaporodtak az egyesületek, asztalt'rsas'gok, amelyekben a lakoss'g minden rétege megteremtette ez önmeg'nak legmegfelelőbb szórakozási, művelődési lehetőségeket. Azt, hogy Esztergomot mind a mai napig iskolavárosként emlegetik, e korszaknak s elsősorban Scitovszky Jénos hercegprimésnak köszönhető. A felvilágosult főpap /1849-1866/ az óvodától, a népiskolától a főiskoléig az oktat's valamennyi égét felkarolta és támogatta. Az iskolék közUl a Pencés gimnázium tanérainak és tanulóinak Jutott a vezető szerep. Az 1866-67-es tanévre e tanulók széma elérte a 495 főt. Jómódú esztergomi és felvidéki szülők Jérették ide gyermekeiket. A hercegprimés t'mogatés^val létesült Viziv'rosban a Szatméri Irgalmasnővérek irén^ituséval az l'rseki Nőnevelő Intézet. Az ipar és a kereskedelem fejlesztése érdekében létesült 1857-ben az orszégban ötödikként a reéliskola.