Balogh Gyöngyi: Az Esztergomi Irodalmi Egylet

Tartalom - Az Irodalmi Egylet munkái

- 68 amellyel a korateli sajtó fogadta ezt a könyvet. Esztergom v 'rmegye ketóságilag ajánlotta a Népneveléstant tankönyvül a királyi képezdék számá

r

R. 1845-ben Nedeczky Katalin esztergomi n"neveidéjót is igazgatása alá adták. Najer hozzáértését dicséri, hogy a nőneveldét olyan vir'gzóv ' tette, hogy az akkor még sok helyen pariegon hagyott nőnevelés ügye igen széle3 körben lendületet kapott az esztergomi péld ?n. Majer István már az 1848-as forradalmat megelőzően is foglalkozott reformgondolatokkal. Vizs:-'Jédásának tárgya a tanítóképzés volt. 1843-ban Haj

er xa'r eg" kész reformtervezetet n^-ujtott be Eötvös miniszternek az okt t^s- és nevelésügy hiányainak megjavítására a Magyar képezdék reformja cimmel. Majer az 1848-49-es években nem húzódik félre. Harcra lelkesít, péld-ul a Nemzetőr cimü lapban ir cikket a következő cimmels Kossuth villámokkal jár! Esztergomban 1848ban kórházat alapítottak a kenonoki palotákban. Majer honvéd-ápoló egyletet alapított, amelynek élére állt és a császári 3eregek bevonulásáig személyesen is péld

?t mutatva ápolták, gyógyították a hős h"dfiakat. A szabadságharc bukása után attól tartott, hogy viselt dolgai mirtt a császári pribékek kezére kerül. Barátaitél magatartását igazoló nyilatkozatokat kért, amelyek alapján Jagnsics S-'ndor es. kir. megyei biztos igazoló iratot 'mtott ki sz'máre. 1849-október 27-én a "agyar Kir'lyi Tudományegyetem Tanácsa