Balogh Gyöngyi: Az Esztergomi Irodalmi Egylet

Tartalom - Az Irodalmi Egylet megalakulása és tevékenysége a választmányi gyűlések jegyzőkönyveinek tükrében

- 22 szervezése és honszerte eszközlendő terjesztésének szükséges volta. Miért is, midőn az Htal^m helyeseknek és a kitűzött czélnak teljesen megfelelőnek talált, de a megy. kir. belügvminister által is e hé 6800 Sz. a. helyben hagyott alapszabályokat sajté utjain azonnal közzé tenni szíveskedjék. Ki egyébiránt ájtatos imáiba ajánlott, áii^náé legjobb indulattal maradok, Esztergomban 1868 évi janu

? rhé 26^ Ectísztelend'ségednek szives jó akarója Simor J'nos eszterg. érsek." /4/ * résztvevő tagok egyetértettek Simor törekvéseivel, és lelkesedéssel hatérozták el, hogy az Egylet jegyzőkönyvében örök emlékül feljegyzik hálájukat "Herczegetyánknak, a valódi miveltség s ez áitsl hazánk szellemi s anyagi felvirágzására czélzé nemeslelkü törekvéséért". /5/ Az alapszabályokat tehát jóváhagyta és megerősítette Simor J

fnos érsek és a "agyar Királ^-i Minisztérium. A tagság előtt felolvast'k az eg'-let alapszabályait: 1. Az Esztergomi Irodalmi Egvlet céljait igen pontosan határozták meg. Két fő irányvonalat jelöltek ki. a/ Egyrészt a műveltebb t'rsadalmi rétegek, elsősorban a papság részére korkérdéseket, vagyis aktuális problémákat megv^laszolö ir'sok

nt szándékoztak Írni, kiadni és terjeszteni, természetesen katolikus szellemben én a hazafiság eszméjét is szem előtt tartva. b/ Másrészt közérthetőbb nyelvezettel irt, ismeretter-