Balogh Gyöngyi: Az Esztergomi Irodalmi Egylet

Tartalom - Az esztergomi érseki főmegye papságának irodalmi tevékenysége

- 15 ­zolódik. A szónoklatok, lelkipásztorkod'steni munkák sz'ma a legmagasabb /60 db/. Ezt követik a történelmi tárgyú könyvek /70 db/, a neveléstani-pedagógiai, módszertani tankönyvek /53 db/, az imakönavek, épületes olvasmányok /46 db/, kisebb számban jelentek meg az egyéb tárgyú /mű­vészeti, jogi, irodalmi, szépirodalmi, földrajzi/ kiad­ványok. IIa az esztergomi érseki főmegye papságáról beszélünk, fel­tétlenül meg kell emliteni Simor János hercegprímás nevét. 1866-ban hunyt el Scitovszky János, aki 1849-tól ült az érseki székben. Örökének átvételére Simor János győri püs­pököt találták a legalkalmasabbnak. 1867. Január 20-án megtörtént a kinaveztetése, majd pápai megerősités ut'n 1867. május 16-án a beiktatása is. A jónevü történetiró, Knauz Hinder ugy üdvözölte, mint Janus Pannonius késői he­• sonmását. Mindketten a jog és az igazság elszánt védelmezői voltak, szerették a tudományt és az irodalmat. Simor egyik kedvtelése volt, hogy műalkotásokat, a tudomány, az iroda­lom, a művészet remekeit gyűjtötte, ő vetette meg a Főszé­kesegyházi Kincstár alapját. Szókimondó egyénisége, bölcses­sége, neme3 gondolkodása, negy tudása azt jelzi, hogy a ma­gyar katolicizmus nagyszerű vezért kapott. A prímás 1867. június 8-án kente fel Perenc József kir'lyt. A lezajlott ünnepségek után Rómába utazott, ahol Péter és -ál apostolok halálának 1800. évfordulóját ünnepelték. Úti­társa volt többek között Llajer István kanonok is, akivel

Next

/
Oldalképek
Tartalom