Balogh Gyöngyi: Az Esztergomi Irodalmi Egylet

Tartalom - Esztergom kulturális élete a kiegyezése után

- 12 1. Közművelődési egyesületek 2. Irgalmasságot gyakorló /humanisztikus őa karitativ/ e -yesületek 3« Gazdasági egyesületek Az egyház célja a társulatok és egyesületek munkáján keresztül is a keresztény hitélet ápolása volt. A lelkipásztorok kedvező alkalomnak tartották az egyesületeket Isten igéjének hirdetésére, de nem feledhették el, hogy az igehirdetés az egyletben lényegesen különbözik a hitoktatástól é3 a prédikációktól, a papnak az egylet demokratikus szervezetéhez kellett igazodnia. Itt nem prédikálhatott, nem taníthatott, az egyleti életben a lelkipásztori tevékenység csak másodlagos lehetett. A közművelődési egyesületekhez tartoznak egyrészt a katolikus körök és kaszinók, az ifjúsági egvletek, ncegvletek, leányegyesületek, másrészt a különböző szakegyesületek. A különböző társadalmi rétegeket nem lehetett ugyanabba az egyesületbe tömöríteni, ezért különböző szakegyesületekre volt szükség. /Esztergomi Legényegylet, Esztergomi Tanitóegylet, stb./ Az eyrházi egyesületek nagy gondot fordítottak a tagok felvételére, tiszta polgári házasságban élők, templomkerülők, büntetettek nem kerülhettek be a tagok közé. Az egyletek felépítése általában a következő volt: e vezetőséget elnök, alelnök, pénztárnok, titkár, esetleg gazda, és a tagok szá-