Bády István: A Bazilika árnyékában
A lemondás másfél éve és a Mindszenty-ügy
( szeretettel fogja figyelni a város életét és tőle telhetőleg abban segíteni is fog. Mindszenty érseki székvárosában, Esztergomban, nagyon keveset mutatkozott, illetve tartózkodott, a legtöbb idejét Budapesten töltötte. Az egykori Szabad Esztergom helyi lap a székfoglalón kívül másodszor akkor említette meg névszerint Mindszentyt, amikor 1946. december közepe táján, a bencés gimnáziumban rendezett ünnepségen megjelent; a harmadik híradásra az adott alkalmat, hogy nagyobb mennyiségű gyógyszert hozott az esztergomi és a dorogi kórházaknak. Sajnos Mindszentyvel a városháza épületében soha nem találkoztam. Dr. Tárkányi Lajos, Komárom—Esztergom vármegye háború utáni alispánja, igen humánus és végtelenül udvarias, kedves ember volt. A 19-es kommunizmusban is vezető szerepet vitt, emiatt hosszú ideig börtönbe került és az egész Horthy-éra alatt semmiféle közpályán nem tevékenykedhetett, de sok szenvedése, nélkülözése ellenére is ember maradt. Ezt bizonyítja az 1946. szeptember 22-én kiadott körirata is, amelyet az esztergomi és a tatai járás néhány községéhez intézett. Ebben azt kérte, hogy Mindszenty bíboros bérmaútját az egyes községek vezetői készítsék elő, azt támogassák és a bérmálás sikerét biztosítsák. Tárkányi Lajos bácsi régi gesztusáról és intézkedéséről mindeddig nem igen beszélhettünk . . . Mindszenty bíboros - a Vatikán követeként — 1946. december l-jén határozottan tiltakozott a prágai kormánynál a magyarok embertelen kitelepítése ellen. Ugyanakkor kérte a prágai érsek támogatását és közbelépését, hogy akadályozza meg a magyarok üldözését. Tiltakozásának, mint tudjuk, nem sok eredménye lett. A következő évben napirendre került a Katolikus Egyetem felállításának a kérdése is. A város képviselő-testülete az 1947. május 29-én kelt 123/47. sz. közgyűlési határozatával a bejelentést egyhangúlag tudomásul vette és elrendelte az „Esztergom megyei város várospolitikai programja, tekintettel az országos 3 éves tervre" című dokumentumba való felvételét. Ellenvélemény nem hangzott el. Az 1947. május 29-i közgyűlési határozat nyomtatásban is megjelent, ebből idézem a vonatko'zó bekezdést: 89
