Bády István: A Bazilika árnyékában
Közigazgatás (1944-1946)
I gyan mertek elindulni a hosszú útra. Talán mert a svájci követség által kiállított és lepecsételt igazolvánnyal voltak ellátva? Valószínű, így biztonságosan érezték magukat még az országúton csoportosan vonuló szovjet alakulatok közepette is. Elláttam őket ennivalóval, sőt tartalék ennivalóval — szalonnával, kolbásszal és zsírral —, majd fölraktuk a mázsa ezüstöt a lapos kocsira. Szerencsésen haza is értek - mint később megtudtam. Igen ám, de másnap reggel megjelent nálam a rendőrség egyik vezetője, egy kocsival, hogy megjött az ezüstért. Közöltem vele, hogy elkéstek, mivel tegnap Kertész Nándor édesanyja, a svájci konzul felesége, az ezüstöt elszállította. Igazolást kért arról, amit állítottam, sőt felszólított, hogy Kienastné nyugtáját adjam át neki. Mondtam: megmutatom, de a kezemből ki nem adom! Nem erőszakoskodott, így megúsztam a dolgot minden eljárás nélkül. Az ezüstnek az értéke nemcsak nyers érték volt, a benne elhelyezett edények kiváló ötvösmunkák voltak. Garázdálkodásuknak — mint említettem — dr. Zöld Sándor vetett véget, leváltották őket, de úgy tudom, felelősségre vonás nélkül tűntek el Esztergom életéből. A veretéshez két igen erős testalkatú férfi állott szolgálatukban — Sz. Z. és W. J. —, akiket az egész város már korábban is ismert. Ök az '56-os események alatt, félelmükben eltűntek Esztergomból, de utána csak visszajöttek . . . Május 16-án Dr. Hajdú György mint megbízott polgármester került a város élére. Ekkortájt a leváltott Lieszkovszki helyett — a város szerencséjére — Martsa Lajos lett a párttitkár. Martsa Lajos igen korrekt, becsületes ember volt, a többi párt embereivel és tagjaival szemben is megértőnek bizonyult. Ö javasolta polgármesternek dr. Hajdú Györgyöt is. Hajdú polgármester sürgetésére megalakult az új képviselőtestület, amely az első ülést 1945. augusztus 11-én tartotta. Tehát majdnem egy évig nem volt a városnak működő testülete. Igaz, majd egy fél esztendő kellett ahhoz, amíg a lassan megalakuló pártok képviselőiből egyáltalán megalakulhatott a képviselő-testület, 60 taggal. Ebből legtöbb — 19 — volt a kisgazdapárti, 12-en a szocdem.-ből jöttek, a kommunista párt 9-et, a parasztpárt 6-ot, a polgári demokratapárt 3-at és végül a szakszervezetek 6 tagot adtak. 56
