Bády István: A Bazilika árnyékában

A két háború között

I mutatásokat és néha-néha táncot is. Az itt szereplő paraszti színészgárda sok-sok évtizedes múltra tekintett vissza, hiszen szüleink, nagyszüleink ugyanígy éltek, szerepeltek. Egy-egy népszínmű bemutatására hosszú időn át készültek és a jegyek már jóval előtte elkeltek. Az új társadalmi rend mindezeket teljesen felszámolta. Szintén hagyományosak voltak a családi összejövetelek: 4-5 család jött össze szombatonként, mindig máshol, másnál. Ez a családi-társadalmi élet egyáltalán nem szolgálta az elzárkózást, hiszen bárhol, bármikor mindenkit szívesen fogadtak egy-egy pohár borra, kávéra, egy-egy szendvicsre. Igaz, akkoriban 5 dkg fekete kávéból egész fazékkal főztek, de nem is az volt a fontos, hiszen a feketelé csak álcázta a rumot! Kiemelkedő eseménynek számított a névnap, amelyet a család a vendégekkel együtt tartott meg. Gyerekkoromban igen népszerű volt az önkéntes fúvószenekar — amely 5—6 tagból állt - névnapi szereplése; a zenekar a naptár szerint kereste fel az ünnepelteket, ahol a zenészek néhány pattogó ritmusú nóta elfúvása után borravalót, bort és kalácsot kaptak. A régmúltat idézte a tollfosztás, valamint a kukoricahántás is, amely mindig egy kisebb házi mulatsággal ért fel. Sajnos, ezekről a szép szokásokról már csak múltidőben szólhatok. 40