Bády István: A Bazilika árnyékában

Álláskeresés — háborús évek

1 ben velünk, a Duna túlsó oldalán végig oroszok voltak, Párkányban is természetesen. Dorogon szintén ők, Esztergom-tábornak a fele volt orosz, a másik fele német. A Vaskapu mögött oroszok voltak. Csupán a táti országút volt az, ahol közlekedni lehetett, de itt is csak éjjel. A táti országút a Duna mellett vezet Nyergesújfalu, Komárom, ill. Győr felé. Tehát ez volt az egyetlen, amely a világgal összekötött. Több nem lévén, Esztergom három hónapig tulajdonképpen elzárva élt és szenvedett. A három hónap alatt, a nap bizonyos óráiban, megjelentek a kis orosz gépek, „a marinénik", és hol itt, hol ott eregették bombáikat a városra. Ezek nem annyira rombolók, veszélyesek, inkább gyújtóbombák voltak. Amerikai szőnyegbombázást is „kapott" a város 1945. febr. 20-a táján, amely viszont szörnyű pusztítást végzett, különösen a vasútállomás környékén (életekben és anyagiakban egyaránt), de még Szentgyörgymezőnek is jutott a láncosbombából. A mi családi házunkat is találat érte. A lakóházat csak megrongálta, de a pincét és a melléképületeket porrá zúzta és elsöpörte. Az udvarban nagy mennyiségű ölfa volt — szerencsénkre! —, amely felfogta a hatalmas bombának az erejét, a lakás így úszta meg kevesebb kárral. Három hónapig a lakásunkban német katonák voltak elszállásolva. A bombázás előtt néhány nappal két nyilas „testvér" jelent meg nálunk, az egyik fegyveresen, árpádsávos katona ruhában. Házkutatásra jöttek. Kérdeztem, miért van nálam házkutatás? Közölték, azért mert tudják hogy fegyvereket rejtegetek. Igen, mondtam, valóban van fegyverem is, egy 7,65-ös pisztolyom, de fegyvertartási engedélyem is, amit mint tartalékos tiszt a lakásomban tartok! A vitatkozásra kijött az udvarra a német őrség parancsnoka, egy fiatal hadnagy, aki — látván a két nyilast - megkérdezte, hogy mit keresnek itt. Csekély német tudásommal elmondtam a hadnagynak, aki dühbe gurult és — marsch hinaus! — kizavarta őket az udvarból. Szégyelltem, hogy a németnek kellett közbelépnie, de nem tehettem róla, ha a magyar „testvérek" becsületszóra sem hitték el, amit mondtam. Az egyik nyilas (két évet ült) évekkel ezelőtt meghalt, a másik még él és közéleti szerepet tölt be. Még ma, 1989 végén is! 28