Antalics Rita: Szent Adalbert tisztelete Magyarországon

körfeliraton S (IGILLUM) MINUS CAPITULI STRIGONIENSIS magyarul: Esztergomi Káptalan Kisebb Pecsétje. (2. kép) Boleszló esztergomi érsek (a XIV. század első felében) pecsétjében csúcsíves oltártábla látható, amelyen Szent Adalbert alakját is felfedezhetjük. Demeter bíboros pecsétjein gótstílű oltártáblán az oltár baloldali fülkéjében Szent Adalbert áll, feje körül glória. A főkáptalan életében fontos szerepet játszott Szent Adalbert tisztelete. A kanonokok nagyobb ünnepek alkalmával - ide sorolták Szent Adalbert két ünnepét is - kötelesek voltak Esztergomban tartózkodni és az istentiszteleteken részt venni. A szent püspök halálának évfordulóján kívül megünnepelték teste átszállításának napját is, Szent Imre herceg ünnepét követő napon (nov. 6.). 1208-ban János érsektől megkapja a káptalan a búcsi egyházat és a mocsi kápolnát, hogy ezek jövedelmeiből Szent Adalbert napján ünnepélyes lakomát tarthassanak. A káptalan egyes tagjai a rendszabályokat megszegve sokszor kijátszották a statútumokat és éveken keresztül nem mutatták magukat Esztergomban. Hogy az ilyenek legalább egy évben egyszer megjelenjenek székhelyükön, Kanizsay János érsek idejében, az ő hozzájárulásával kimondotta a káptalan, hogy Szent Adalbert ünnepén, mint a főszékesegyház védőszentjének napján, a káptalan minden tagja köteles megjelenni Esztergomban és részt venni a szertartásokon. Ha valaki ezt elmulasztotta megtenni, jövedelmének meghatározott részét vesztette el. A szent püspök - 18-