Hídlap, 2011 (9. évfolyam, 1–35. szám)

2011-08-13 / 26. szám

Hol tartunk? Hogy Esztergom mikor jut ki ebből a megalázó helyzetből, mindig újabb időket hallottunk. Már teljes a tárház, volt média roadshow, gyaloglás, tün­tetésfélék, új fogalomteremtések, mint városfórum, elektronikus levélben való mediátor kérés, mindenféle, márcsak talán az éhségsztrájk hiányzik, esetleg valami nagykoncert sztárfellépőkkei (bár utóbbi tán nem is olyan rossz öt­let), de reméljük idáig már nem jutunk el. Sok mindenről esett már szó az el­múlt időkben, most jöjjön egy kivona­tos összefoglalás, ahogy mi látjuk. Eredmenvek Ha szeretnénk vonni egy konzekvenciát, most a kivételek erősítése gyanánt sze­mélyeskedés, és vétkes keresés nélkül, azt mondhatjuk, hogy amit a város ered­ményként fel tud mutatni ez egy nagy esély pl. „a legrosszabb város” címre, imázslerombolódás, a turisták elleni látha­tatlan védőfal kialakulása, o esély a fejlő­désre, a kormányzati támogatásokból való teljes kigolyózódás, megkötött kezek, mil­liós komolyan forintosított bírság, háborús hangulat látványban és morálban. í,Gyöngyszem” városból botrányváros - KIPIPÁLVA Hierarchia vagy párhuzamossági Mondhatni, hogy a városban a hatalom­gyakorlók között folyó harc kicsit olyan, mint a Gyaloggalopp című filmben a nagy harc, emlékeznek, amikor a lovagnak már se keze, se lába, de még mindig nyeregben érzi magát így szól, hogy„na jó, egyezzünk ki egy döntetlenben”... Abban különbözik, hogy hiába törvények, szigorítások, tes­tületi többség, kormányhivatali utasítás, törvényi előírások, hogy mit kell aláírni, levezetni, satöbbi - döntetlen sincs itt az esztergomi, amúgy szükségtelen harcban. Esztergomban az októberi választás eredményének elfogadása, a testü­let és a polgármester legitimitásának elfogadása: 0-1, FÉLIG KIPIPÁLVA V Az önkormányzati törvény elfogadá­sa, miszerint a testület dönt, a pol­gármester pedig a törvényeket végrehajtja - MEGTAGADVA (*) Esztergomban kiderült, hogy a törvény nem kedvez a nézeteknek, akkor hamar antidemokratikus lesz, még ha a törvény, mint fogalom demokratikus is. A demok­ráciának néha törvényeket tagadó védő­bástyája lett, és az se derült ki, hogy pl. mikor alkalmazandó a polgármesteri engedetlenség, és mely törvények köte­lező érvényűek és melyek nem... Képviseleti demokrácia elfogadása; - MEGTAGADVA /Ov Kormány intézkedések V5' elfogadása - MEGTAGADVA Kettős hatalmi fikció VS reális'«5' hatalom képviseleti szerkezet: l-0 A kisebbségi helyzet alkupozíciónak s gondolása - KIPIPÁLVA V Persze ha megnézzük miből indul ki min­den, ott a hitelszörny, amiről most per­sze sokan be szeretnék bizonyítani, hogy ilyene csak Esztergomnak van... Annyit riogattak a személyre szabott tartozás pon­tos forintos összegével, hogy sokan meg­rémülhettek, hogy mi lesz ha egyszer csak bekopog az ajtajukon a hivatal egy embere, és beszedi a pl. 500.000 Ft/fő tartozást és ad cserébe egy nyugtát... Mindenestre ha beütjük a "gúgl"-ba, hogy legeladósodot- tabb városok, kijön egy táblázat, ami sze­rint Esztergom a top 10-ben sincs benne. A hitel, nevezzük más néven adósság, az tény, hogy nem a legjobb dolgok egyike. Csak sajnos elkerülhetetlen. Mindennek ára van, és ahonnan több mint tíz éve Esztergom elindult, elmaradottságból, na annak meg pláne... Ahogy mondják a fej­lődés ára az adósság. Azért azt se feledjük, hogy hitelképes volt a város, ha újabb, más hiteleket tudott bankoktól kapni, hisz tud­juk, hogy azok csak úgy nem szokták osz­tani a pénzt... A hitel mint fogalom, amúgy bizalmat is jelent. Széchenyi is anno egy egész könyv terjedelmében elmélkedett a hitelről, mára persze már sokat vesztett a szó fényéből, sőt a napi svájci frank árfo­lyam alakulását nézve , de attól még ma is meg van ez a jelentése is. A fejlesztések leállása súlyosbítja a helyzetet, hisz ha nem fejeződnek be, és nem indul meg a vissza- termelés, a hitel feleslegessé vált... Esztergom hosszútávú hitelének / lejárttá tevése - KIPIPÁLVA V Esztergom gazdasági mozgásterének^' lenullázása - KIPIPÁLVA V Folyamatban lévő fejlesztések / leállása - KIPIPÁLVA V KÖZÖSSÉG Maradva a témánál, az látható, hogy Eszter­gom felé volt bizalom. A hiteleket pedig csak az adósságrendezési eljárásnak köszönhe­tően kell úgymond holnap visszafizetni, szóval lett volna bőven idő törleszteni. És ki tudja, mivel a hitelekkel is már tudnak gazdálkodni, korántsem biztos, hogy nem lett volna jobb megoldás később és, hogy ne lehetett volna ezeket folyamatosan ural­ni. És közben a város priorizálhatta volna egyéb vállalásait, feladatait, költéseit. A 30 évtől mindenki úgy retteg, mintha szemé­lyenként minden harmadik ember nem így lenne. Talán általában 20 a plafon, na de emberekről, személyekről beszélünk, és nem egy városról. A lépték is ennek meg­felelően más persze, mi pórnép milliókról beszélünk, városok meg milliárdokról. Ha feltennénk a közeli városok lakóinak egy kérdést, hogy a városuk hitelét hány évig kell, hogy visszafizessék, vajon hányán tudnák a választ? Az adósságrendezés áldo­zatait inkább nem is érdemes számolni, az önkormányzat cégei, a Strigonim Holding vállalatai sokan áldozatul estek, munka­helyek szűntek meg, alvállalkozók százai kerültek nehéz helyzetbe. 30 év megkötve és kőbe vésve VS 30 év gazdálkodva mozgástérrel: 1~0 Rémképgyártás az önkormányzat saját S \ cégeivel szemben - KIPIPÁLVA w Vesszen minden, ami a múltban jött létre, hiába önkormányzati vagyon - MÉG FOLYAMATBAN A törvények világosak. Nincs kettős hata­lom a testület és a polgármester nem egy hatalmi szint. Ahogy nem létezik alsó­ház se Magyarországon, és nincs olyan, hogy árnyéktestület. A polgármester Esztergomban különösen nem rendelke­zik önálló hatalommal, mellyel egyként uralkodna a választott testület felett és ezt nem dolgunk minősíteni, hogy jó e vagy sem, mindenestre a jog megengedte, és tényként kezelhetjük. Ahogy egy testü­letnek nem kell könyörögnie, hogy még pontokat megtárgyalhasson, hogy legyen ülés, és ez nem együttműködés és alkudo­zás kérdése. Ezt alkupozíciónak nevezni erős félrevezetés, és az e tekintetben az együttműködés fogalmán ugrálni egy­szerű időpazarlás. Láthatóan eredmény­re nem visz. Esztergomnak úgy kéne működnie, mint más városoknak is, és abba kéne már az állandó tagadást hagyni, ki kellene hagyni a politikából a nemiségi kérdéseket, hisz nem nőként és férfiként vannak jelen, hanem politikusokként. IIII'MI IX ÉVFOLYAM / 26. SZÁM 2011. AUGUSZTUS 13. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom