Hídlap, 2011 (9. évfolyam, 1–35. szám)

2011-07-16 / 24. szám

KÖZÖSSÉG döntősen kis költségvetésű önkormány­zat vált fizetésképtelenné, az elmúlt évben már nagyobb városokban és egy megyei önkormányzat esetében is szükségessé vált az adósságkezelés, a hatályos jogsza­bály azonban nem alkalmas erre. Hangsú­lyozták, hogy a kormány az önkormány­zati törvény tárgyalásakor átfogóan akarja rendezni a kérdést, de kisebb módosítások elvégzése sürgősen indokolt. Az indítvány újraszabályozza az adós­ságrendezésbe bevonható vagyon körét, illetve bővítette azoknak a vagyonele­meknek a listáját, amelyek nem vonhatók Több mint három hónap „kényszerszü­net” után ismét üléseztek az esztergo­mi képviselők. A testület március 17-ét követően június utolsó napján gyűlt össze az adósságrendezési eljárással kapcsolatos döntések megvitatására. A rendkívüli, zárt ülésen a városveze­tők több pontban is megállapodtak. Az esztergomi képviselők legutóbb már­cius 17-én üléseztek, akkor mondott le az LMP-s alpolgármester, azt követően pedig március végén Tétényi Éva bejelentette, hogy a Fidesz-KDNP-frakció együttmű­ködésének hiánya miatt, tartós akadá­lyoztatásra hivatkozva, nem tart több képviselő-testületi közgyűlést. A pol­gármester ehhez hozzátette, hogy csak az adósságrendezési eljáráshoz szükséges reorganizációs terv ügyében hív majd össze újra ülést. A Fidesz-KDNP-frakció szerint a meg nem tartott testületi ülések el így. Az adósságrendezésbe nem von­ható körbe tartoznak az államtól a helyi önkormányzat tulajdonába került lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek, illetve ide sorolták az olyan feladatok ellá­tásához kapcsolódó vagyont, amelyekhez az állam támogatást biztosít. Ebbe a körbe tartoznak a többi között az érintett helyi önkormányzati társulások és a kisebb­ségi önkormányzatok bevételei és pénz­eszközei, valamint a pályázaton elnyert, célhoz kötötten felhasználható fejlesztési és működési források önerőrésze. Mivel a helyi önkormányzatok és az elmaradt döntések miatt a város lakói egyre nehezebb helyzetbe kerülnek. Köszönhetően egyebek között annak, hogy nem került eddig pont a piac ügyére, igazgató nélkül maradt a Balassa múzeum, aminek ráadásul fenntartási kérdése sem zárult le hivatalosan, ahogy a Montágh iskoláé sem. Emellett a városvezetők nem tudtak bírósági ülnököket választani, ami hátráltatja, sőt korlátozhatja is az ítélke­zést, de mindemellett szinte az élet egész területén érezteti magát az „akadályoz­tatás” hatása. Gyakorlatilag lehetetlen feladat felsorolni, hogy mennyi határidős döntés maradt el eddig amiatt, hogy soro­zatban maradtak el a testületi ülések. A megyei kormányhivatal ezt követő­en rendkívüli testületi ülés összehívását rendelte el május 19 -re azért, hogy a város ügyeiről határozzon a testület. Tétényi Éva azonban, annak ellenére, hogy a kormány- hivatal álláspontja szerint, az összehívott adósságállománya felerészt devizában keletkezett, a törvény lehetővé teszi, hogy a reorganizációs hitel euróbán vagy svájci frankban is folyósítható legyen, azzal, hogy a kamattámogatás forintban jár. Az adósságrendezés megindításától az eljárás lezárásáig a szakminiszter egye­di döntése alapján beruházási kiadások is teljesíthetők, különös tekintettel az európai uniós támogatással megvalósuló beruházásokra. A reorganizációs tervben a miniszter egyedi döntése alapján enge­délyezett beruházások szerepelhetnek. Forrás: MTI képviselő-testületi ülést törvényi köte­lezettsége lett volna levezetni, polgári engedetlenségre hivatkozva nem vezette le. Az állóháborút követően több mint egy hónnappal később viszont a polgármester végre összehívta a közgyűlést zárt ülésre, hogy a képviselők döntsenek az adósság- rendezés egyezségi javaslatairól. A képviselőknek június 30-án több pontban is sikerült megállapodniuk, így például a testület jóváhagyta, hogy a városi kórház hitelezőit az adósság 39 százaléka helyett 100 százalékon elégítsék ki. A különbözetet pedig az intézmény­nek négy év alatt kell kitermelnie, közölte Tétényi Éva az MTi-nek. A polgármester hozzáfűzte, az ülésen azonban nem tár­gyalták a kórház reorganizációs tervét, amely alapul szolgálhatott volna a hiányzó összegek biztosításához és nem esett szó a városnak hitelező két nagy bank aján­latáról sem, de elfogadták, hogy az egyik jelzáloggal eddig nem rendelkező pénzin­tézet is jegyeztethessen be jelzálogjogot. A polgármester az mti kérdésére nem tudta megmondani, hogy a város 25 milliárdos adósságállományából mekkora összeg konszolidálásáról született döntés, mert egyes tételek kikerültek a hitelező igények közül, mások összege emelkedett. Tété­nyi Éva mindezt kiegészítette azzal, hogy az ülésen a korábbiaktól eltérően a meg­oldások keresése volt jellemző és a köz­gyűlésen nem vett részt a testület tagja, Meggyes Tamás volt Meszes polgármes­ter. Steindl Balázs, a Fidesz-frakció veze­tője az mti megkeresésére közölte, hogy a zárt ülésre való tekintettel nem adhat részletes tájékoztatást, de azt elmondta, hogy a frakció tagjainak részvételével az adósságrendezést érintő több kérdésben is megegyezés született. Az adósságrendezés folyamatában még jó néhány további testületi döntés elfogadása szükséges, ezért július 14-én - lapzártánk után - ismét üléseztek a képviselők. LVP/MTI Hosszú idő után ülésezett o testület Részmegállapodás az adósságrendezésről IX ÉVFOLYAM / 24. SZÁM / 2011. JÚLIUS 16. > hidlap.net 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom