Hídlap, 2011 (9. évfolyam, 1–35. szám)

2011-07-04 / 21. szám

KÖZÖSSÉG mutogatásban”, de csak egy kis ideig. A probléma a gond szintjén, hajói belegon­dolunk szubjektív. Ugyanazon alaphely­zet valakinek gondot jelent, valaki más meg lát rá megoldást. A város eladóso­dása láthatóan szintén egy ilyen dolog. Induljunk ki abból, hogy a város el van adósodva. Egyik nézőpont az, hogy igen, de van közben vagyoni gyarapodás. Igen, vannak likviditási gondok, de a rendszer kezelhető, látja a gazdálkodásnak egy olyan útját, ahol „szabad akarat” sze­rint lehet priorizálni, átcsoportosítani, elvonni, átadni, kiváltani, megforgat­ni, stb. Cél a kifizetés, van mozgástér. A másik nézőpont, hogy nagy az adósság, nincs pénz rendezni, és jobb ezt így nem bolygatni, ki kell hívni a törvény által ilyen helyzetkor előírt adósságrendezési eljárást, és szabaduljunk a nagy tehertől. Melyik jobb, erről biztos mindenkinek megvan a véleménye. Sokszor leírtuk, hogy az adósságrende­zési eljárásnak nincs hagyománya, sokan elmondták már az országos sajtóban is, hogy ezt az eljárási rendet 15 éve kis tele­pülések gondjainak rendezésére találták ki. így lett Esztergom most a demo- program, bár előre felhívták a figyel­met, hogy itt súlyos gondok lehetnek, a program gyakran lefagy, nincs tesztelve, nagy terhelés alatt még nem futatták, ha ez termék lenne, rá lett volna talán írva: hogy „garanciát nem vállalunk”. Túl azon, hogy a program is magában hordozta a „fatal error” lehetősé­gét, ráadásul kiderült, hogy mint minden program használa­tához, szükséges a humán erőforrás, és használati útmutató híján itt a felhasználók komoly hiányosságai is tovább fokozták a bajt. Hogy vissza­térjek az alap „lovas” párhuzamhoz, nem tudni, hogy aki megrendelte ez a lovat, ilyenre számított-e, de az biztos hogy ez a ló, se futni nem tud, se nem szép, de enni- inni, azt adni kell neki... Ördögtől való vagy szükséges rossz? Amikor az adósságról és hitelekről beszé­lünk, ördögtől való dolgokként kezeljük. Hát igen. Sokan vagyunk, akik a magán­életünkben többször elmondtuk, hitelt bizony fel nem veszünk, aztán kit a szük­ség, kit a fejlődés iránti vágy csak bete­relt egy bankfiókba és 5-10-20 évre tartós kapcsolatba léptünk egy hitelintézettel. Napjaink hírei, hogy hányán és hányán nem gondolták ezt akkor eléggé át, vagy egyszerűen nem is volt más lehetőség és olyan hiteleket vettek fel, ami pont for­dítva, királyfiból békává vált... Az ember gyereke ugyan tudja, hogy amikor hitelspirálba kezd, akkor el fog szédülni, de ha nincs más megoldás igenis vesz fel az ember egy újabb hitelt amiből rendezi a korábbit, és egy kicsit előreme­nekül vele, és rendezgeti, változtatgatja, teszi ezt ameddig valahogy ki nem ver­gődik belőle, de ha életben akar maradni, ezt kell tenni. Mert hát a hitelek, tartozá­sok már csak ilyenek, nem szublimálnak, nem tűnnek el, rendezni kell, ha már fel­vettük, és nyilván felhasználtuk, és ebből lett valamink. Azon gondolkodni utólag, hogy megérte-e ezt az árat persze lehet. Hogy megbánunk dolgokat, attól ritkán változik meg a múlt... Valós megoldás vagy szárnyszegés? Térjünk vissza az adósságrendezési eljá­rásra. Az adósságok rendezését takarja, nem a rövid távú eltüntetését. Ahogy kihirdeti valaki magáról, hogy nem magától fogja az anyagi helyzetét rendez­ni, hanem valami külső közreműködést von bele szabályok szigorú betartása mel­lett, kihirdeti, hogy nincs pénze, nem tud fizetni. Hiába sejtik ezt amúgy róla, ahogy az ember bevallja, hogy fizetésképtelen, hirtelen elveszti az addigi bizakodó hoz­záállást, a bizalmat. Hirtelen mindenki berántja a vészféket, pedig lehet, elég lenne csak lassítani. De mivel az élet nem olyan hogy megáll, mert mi ki akarunk szállni kicsit, a jele­nünk is megbélyegző- dött, jelenleg Eszter­gom intézményeinek, cégeinek nem mernek már dolgozni vállal­kozók, más cégek. Azt is hallhattuk, hogy az országos pén­zek kiosztásánál sem alternatíva Eszter­gom, elmondta Lázár János, hogy oda adják inkább „akár a milliárdokat”, ahol tiszták a helyzetek és ahol örülnek neki. Akik azt mondják jó ez az eljárás, ennek is örülnek? A válságköltségvetés, a reorganizáció mind olyan kifejezés, ami csak negatív tartalmat hordoz. A reorganizáció is, ha jól megnézzük nem egy újraszületés, tele vitalitással, hanem pénzelvonásról, szűkölésről, megszorításról szól, hossza az adósság mértékétől függ. Aki (akik) anno legelőször használta ezeket a sza­vakat, jól kellett tudnia, hogy mit jelent. Persze lehet azt mondani, hogy a Fidesz- frakció véleményét fújjuk, de tény, hogy IX. ÉVFOLYAM / 21. emlékszem decemberben elhangzott már, hogy az eljárás alatt mi minden fog megszűnni, el fog veszni a zeneiskola, a Montágh iskola, a kulturális intézmények komoly pofonokat fognak kapni, ahogy az oktatási rendszer is, mindez nem volt zsákbamacska. Azt mondják, a Hídlap vészmadár­ként károgott az eljárásról és hatásairól, és lehet ezt nem jónak minősíteni, de az talán jobb, hogy többször is elbanalizált módon lett bemutatva ez a rendszer? Per­sze itt jön, hogy az adósságrendezési eljá­rás a lehető legrosszabb változatban zajlik itt Esztergomban, mert a válságköltség­vetés büntető, a reorganizáció meg évti­zedekre nyúlik el. Hát... Nem ezen múlik már a dolog. Túl látni a pillanaton Nagyon fontos. Fontos látni, hogy a hite­lezők százszázalékos kifizetése, ha már megdolgoztak érte annak a bizalomnak a fenntartása szempontjából fontos, hogy jelenben és a jövőben még dolgozzanak a városnak, valamint hogy ne omoljanak össze cégek és ne induljon el egy dominó­elv, ami aztán visszacsap adók, gazda­ság szintjén. A bankok terhei nem mind vesznének el a vagyonfelosztással sem amúgy, és Esztergomnak, mint minden településnek, vagy az országnak fontos, hogy a jövőben még lehessen hitelt fel­venni a fejlesztésekhez, fontos hogy a megkezdett, és a jövőben visszatermelő beruházások befejeződhessenek, fontos hogy lássék, hogy ez a város talpra tud állni, bár elvesztette vállalt és imázst növelő feladatit, vállalásait hosszú évekre gúzsba kötve, de nem árulja el a hitelezőit, nem engedi el a megszerzett vagyonát, és elkezdi nevének vissza­adni pozitív csengését. Mert ha már itt ez az adósságrendezési eljárás, aminek szükségszerűsége bárhonnan is nézzük, még mindig erősen vitatható, legalább az legyen benne a cél, hogy Esztergom bizalmat kapjon a jövőben. Ihimiiimmm > hidlap.net Ha a döntést indulati TÉNYEZŐK BEFOLYÁSOLJÁK, ABBÓL MINDIG ROSSZ DÖNTÉS LESZ. TEKINTET NÉLKÜL ARRA, HOGY GYORSAN VAGY LASSAN HOZZA MEG VALAKI. Csernus Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom