Hídlap, 2011 (9. évfolyam, 1–35. szám)
2011-05-14 / 18. szám
PÖLTL 0X1 ZOLTÁN KULTÚRA A Magyarszőgyént Németszőgyéntől elválasztó határkő két oldala városban öt görögkeleti vallású kereskedő kapott polgárjogot, az 1796-os összeírásban pedig már arról olvashatunk, hogy Szenttamáson, Vízivárosban 73 görögkeleti vallású lakos élt. Az ortodox egyházi közösség végleges széthullása az I. világháború után következett be. A görög katolikus közösség ma az említett főutcán, a rác templomban található meg. Zsidók esztergomi históriája Esztergom históriájának ha nem is jelentős, de fontos része a zsidóság itteni megjelenése, élete. A történetírás ide vonatkozó fejezeteiben azt olvashatjuk, hogy már a 11. század közepétől szervezett zsidó közösség élt az első magyar városban. Még arra is találtak a kutatók utalást, hogy ebben a korai időben az itteni hévízi forrásoknak köszönhetően a zsidók mikvét, azaz rituális fürdőt is épíA régi zsidó temető Esztergomban tettek Esztergomban. A zsidóság folyamatos esztergomi jelenlétére bizonyíték egy Károly Róbert korabeli oklevél, amely említi az esztergomi izraeliták temetőjét. A török és a labanc elleni háborúk után megélénkült a zsidók kereskedelmi tevékenysége e tájon is, akik emellett haszon- bérletekből és iparűzésből éltek. Mivel egy 1708-as kiváltságlevélre hivatkozva Esztergom királyi városa nem engedte be falai közé a zsidókat, ezért azok leginkább a Szenttamás mezővárosban éltek többen. Ezt az állapotot II. József változtatta meg, aki engedélyezte a zsidók letelepedését itt is, ez a folyamat a 18-19. század fordulójára folyamatosan növekedést mutatott. Német sírok a máriahalmi ótemetőben IX. ÉVFOLYAM f 18. érkeztek ide, a levéltári források szerint a 18. század elején Kesztölcöt még többnyire magyarok lakták, de már feltűntek olyan szlovák családnevek is, mint Bucsánszky, Vojácsko, Jurmek és Pacolaj. Ezen falvak nagy részének a földesura a káptalan vagy az érsekség volt. Az itteni birtokok igazgatására, gondozására prefektust, azaz gazdatisztet tartottak Esztergomban, aki az új munkaerő letelepítését is bonyolította. A szlovákság többnyire földművesként dolgozott ezeken a helyeken. Rácok esztergomi története A Kossuth Lajos utcában lévő rác templom történetének elmesélésekor már röviden írtunk a rácok esztergomi históriájáról. Ezúttal azzal egészítjük ki az ő itteni ténykedésük históriáját, hogy ez a nemzetiség azon nagyobb csoportjához tartozott, akik a török birodalom európai végvidékein szolgáló katonáit adták. Esztergomban is így volt ez, a rácok azon ortodox vallású szerbek voltak, akik nem zsoldból éltek, hanem háborús zsákmányból, ezért hívták őket martalócoknak. Az Esztergom magját jelentő, fallal körülvett Királyi várost a 16-17. században a törökökkel beköltözött rácok lakták, ezért vrrit neve is Rácváros. A Magyar Kamara az 1683-as sikeres ostrom után elvette tőlük templomukat, de ezt később, Kucklander várparancsnok idején, a város tiltakozása ellenére visszakapták. A békésebb időkben a rácok már nem katonáskodtak, hanem kihasználva a török birodalommal való kapcsolataikat kereskedelemmel foglalkoztak. Egy 1775-ös városi jelentésből tudjuk, hogy Esztergom szabad királyi A rác templom Esztergomban > hidlap.net 2
