Hídlap, 2011 (9. évfolyam, 1–35. szám)

2011-04-30 / 16. szám

KULTÚRA Az eltűnt erdővéd 1927-ben az idei esztendőhöz hason­lóan április legvégére esett a húsvét. Abban az évben azonban az ünne­pi készülődést és a feltámadásba ve­tett hit áhítatát egy szörnyű gyanú ár­nyékolta be, a barátkúti erdő 22 éves erdővédjének ugyanis nyoma veszett. Enyedi István, akit a város néhány hónap­pal korábban alkalmazott, pontos szolgá­latával és munkakészségével hamarosan elnyerte elöljárói megbecsülését, még a hónap elején távozott szolgálati lakásából és többé nem tért haza. Miután debrece­ni édesanyja sem tudott semmit a fiatal­ember hollétéről a csendőrség nyomozni kezdett. Az Esztergom és Vidéke április 21—i számában még csak találgatott, vajon hivatásának lette-e szerencsétlen áldozata Enyedi István vagy esetleg valamely sötét bűnügyet rejteget a barátkúti erdő? Végül a nyomozás elősegítése érdekében kido­bolták, hogy aki az eltűnt gyakornokról tud valamit, vagy esetleg megtalálja, öt méter fát kap jutalmul. Húsvét hétfőn már nem csak a csendőrök, hanem turisták és szentlélekiek egész tömege kereste-kutat- ta, bújta a rengeteget - mindhiába. Végül egy pilismaróti férfi akadt holttestére, nem messze az esztergomi határtól. Az erdészlak átellenében lévő, amint akkoriban nevez­ték „Tetves” erdőrészben feküdt a fiatal­ember egy sarjadzó bokor alatt. Amint az Esztergom című lap tudósítója beszámolt, a felszerelése, kabátja és a kalapja hiány­zott. Megkezdődött a nyomozás. Nyil­vánvaló volt, hogy Enyedi gyilkosság, mi több rablógyilkosság áldozata lett. Mészá­ros tiszthelyettes, őrsparancsnok április 24-én már arról számolt be, hogy a gya­núsított személye ismert, kiléte azonban a bizonyítási eljárás érdekében egyelőre nem hozható nyilvánosságra. Azt is tudni lehetett, hogy a helyszín tanulmányozásá­ban részt vett Boga Bálint királyi járásbíró és Miinek Rajmund joggyakornok is. Meg­állapították, hogy az áldozat fejét gyilkosa előbb valami nehéz tárggyal bezúzta, majd különös kegyetlenséggel, közvetlen közel­ről főbelőtte, ezután behurcolta áldozatát a patak partjához közel eső bokor aljába, a hiányzó holmikat pedig vagy magával vit­te, vagy másutt elrejtette. Mindezt meg­erősítette a hatósági boncolás is, melyet Bochkor Ádám professzor, a budapesti bonctani intézet kiküldöttje és Horeczky Géza esztergomi orvos végzett el. A holt­test fejének mindkét oldalán valami tompa tárggyal ejtett sebet találtak, amely önma­gában is azonnali halált okozott. A tragikus körülmények között elhunyt fiatalembert nagy részvéttel temették el édesanyja és rokonai, valamint számos együtt érző jelenlétében. Június 5-én már arról szá­moltak be a lapok, hogy a hatóságok Kierer Hugó vadőrt vádolják a gyilkossággal, akit le is tartóztattak. Kezdetben bosszúra gya­nakodtak, ami nem ritka az ilyen esetek­ben, ez a kutatás azonban nem vezetett eredményre, így az őrizetbe vett Kierert bizonyíték hiányában szabadon kellett engedni. A továbbiakban más irányba folyt a nyomozás, de a felvonultatott apparátus minden szakértelme és igyekezete ellenére eredmény nem született, noha az módfelett gyanúsnak bizonyult, hogy Kierer vajon miért nem jelentette vadőrtársa eltűnését, holott az áldozat szomszédja volt. A hatósá­gok ez irányú kérdéseire a gyanúsított vagy kitérő válaszokat adott, vagy azt mondta, hogy utolsó találkozásukkor Enyedi épp Esztergomba indult. A szabadlábra helye­zését követően tehát továbbfolyt a gyanú­sított megfigyelése. Kiderült, hogy Kierer rossz viszonyban él a feleségével olyannyi­ra, hogy több alkalommal tettleg is bán­talmazta az asszonyt. A napirenden lévő családi perpatvarnak Enyedi nem egyszer szemtanúja volt, sőt mint kiderült, bará- tilag figyelmeztette is Kierert brutalitása miatt, ám ez csak olaj volt a tűzre, hiszen a vadőr immár nem csak tovább bántal­mazta az asszonyt, de féltékenységével is zaklatta. így ismét Kierer Hugó került a nyomozás középpontjába főként, hogy alibit sem tudott igazolni, nem volt kielé­gítő válasza arra a kérdésre, hogy a gyil­kosság napján hol, merre járt, mikor kivel találkozott. A halmozódó ellentmondások végül oda vezettek, hogy a gyanúsítottat ismét letartóztatták és átadták a pestvidéki ügyészségnek. A nyomozás mindazonál­tal továbbfolyt, hiszen az Enyedi Istvántól eltulajdonított tárgyak, egyebek között a fegyvere, még mindig nem kerültek elő, pedig fellelésük perdöntő bizonyíték lett volna. 1928 januárjában már arról érte­sülhettek az Esztergom olvasói, hogy az ügyészség előtt Komán Béla erdőmérnök is vallomást tett. Elmondta, hogy Enyedi többször panaszkodott neki vadőrtársa gyűlölködéséről. „Határozott meggyő­ződésem, hogy Enyedi Istvánt Kierer ölte meg” -zárta vallomását a mérnök a főtár­gyaláson, mire Kierer magából kikelve felugrott és a korábbiakhoz hasonlóan mindent tagadva indulatosan utasította vissza a tanú „vádaskodását”. A bíróság a továbbiakban még huszonöt tanút hallga­tott meg, és bár közülük ketten arról szá­moltak be, hogy a gyilkosság után nem sokkal ifjabb Kierer Hugó kissé italosán arról beszélt a kocsmában, hogy Enyedi bizonyára valahol a pilisi erdőben fekszik egy bokor alatt és végre elnyerte méltó büntetését, a bíróság a vádlottat bizonyí­ték hiányában kénytelen volt felmenteni. A gyilkos kilétére soha nem derült fény. A rejtélyes ügyben talán még maga Hercule Poirot is tanácstalan lett volna. VARGA PÉTER DÉNES 1 Tif *' i I mmHfánYi rrifi\ nxsimm w r r V v % m TAVA hír március 21. és április 30. között minden lónk Aquasziget belépőt kap ajándékba! _ ESZTEROOM | QQUQ. Az ajánlat minimum 5 megjelenés esetén érvényes! 1/8 méretnél kisebb hirdetés esetén 2 fő részére szóló Élményfürdő belépőt-, 1/8 méretnél nagyobb hirdetés esetén 2 fő részére szóló Wellness kombinált belépőt adunk ajándékba! Bővebb információ: www.ehirkft.hu esztergom(a>ehirkft.hu telefon: 33/500-750 24 UhJi 2011. ÁPRILIS 30. / IX ÉVFOLYAM / 16. SZÁM

Next

/
Oldalképek
Tartalom