Hídlap, 2011 (9. évfolyam, 1–35. szám)
2011-04-30 / 16. szám
Búzaszentelés a rítustól Krisztusig Idén már a 16. búzaszentelés zajlik a rendszerváltást követően Esztergom határában. Ezúttal ma, április 30-án a szentgyörgymezői templomban délelőtt 10 órakor tartanak szentmisét, majd ezután, fél 11-kor, körmenet indul a búzatáblákhoz. A búzaszentelésen a római és görög katolikus, valamint a református és evangélikus egyház papjai, lelkészei mondanak áldást, s végzik el a szentelést. A Városi Gazdakör és a Kertbarátkor közös rendezvénye után délután 4 órakor Szent György napi köszöntő lesz az olvasókör udvarán, majd este 8 órától májusfát állítanak a résztvevők ugyanitt, valamint a Klapka téren. v Tán nem mindenki tudja, de a búzaszentelés ceremóniájának eredete a pogány hitvilágból származó rítus. Természetesen ebben a mai formájában már Krisztus a szertartás középpontja, és az a remény, hogy a teremtő Isten megáldja az ember munkáját. A búza megszentelése így több is, mintjelképes, hiszen a keresztény kultúra számára az evangéliumok alapján a búzakalász és a később abból készült liszt, illetve kenyér is fontos elem. Máté evangéliumának 12. fejezetében olvashatjuk: „Abban az időben a vetéseken át haladt Jézus szombatnapon, tanítványai pedig megéheztek, és kezdték a kalászokat tépni és enni. Látván pedig ezt a farizeusok, mondának néki: ímé a te tanítványaid azt cselekszik, amit nem szabad szombatnapon cselekedni. Ő pedig monda nékik: Nem olvastátok-é, mit cselekedett Dávid, mikor megéhezett vala ő és a kik vele valának? Hogyan ment be az Isten házába, és ette meg a szentelt kenyereket, a melyeket nem vala szabad megennie néki, sem azoknak, a kik ő vele valának, hanem ésak a papoknak? Vagy nem olvastátok-é a törvényben, hogy szombatnapon megtörik a papok a szombatot a templomban és nem vétkeznek? Mondom pedig nék- tek, hogy a templomnál nagyobb van itt.” A kenyér szimbolikus szerepe rendkívül nagy az Újszövetségben, Krisztus ■■■■■■■■■■ KÖZÖSSÉG csodatételeinek fontos „szereplője”, illetve az utolsó vacsoránál a Megváltó testének nevezi azt, és a bor mellett az áldozás, az úrvacsora központi elemévé teszi. A magyar konyhakultúra egyik legfontosabb alapanyaga a liszt, az évezredek óta fogyasztott élelmiszerfajta megkerülhetetlen része mindennapjainknak, ünnepeinknek, így könnyen belátható, hogy a termény, melyből feldolgozva kapjuk a lisztet, s melyből egyebek között készül a „világ legfinomabb kenyere, a magyar kenyér”, fontos számunkra. Fontos az is, hogy bőségességére Isten áldását kérjük. A búzaszentelés szokása a katolikus egyház berkein belül terjedt el, mégpedig Szent Márk napjára téve ezt az eseményt, mely nap április 25-én van. Ezúttal tehát úgy helyes mondanunk, Szent Márk napjához közeli napon, bár érdekesség, hogy magához Szent Márk ünnepéhez ennek a momentumnak nincs köze. A lexikonban ezt olvashatjuk: „A római katolikusok búzaszentelő körmenetet tartanak a vetés megáldásáért, a jó termésért és a természeti csapások elhárításáért. Bár a körmenet neve búzaszentelő, a vetés minden fajtáját, a fákat és szőlőket is megáldották ilyenkor. A hagyomány szerint a búzaszentelő körmenetet Liberius pápa rendelte el a 4. század közepén és a pogány Robigalia (vagy ambarvalia, azaz körmenet a mezőre) ünnepet váltotta ki a keresztények közt. A Magyar Katolikus Püspöki Kar hivatalosan évente négy könyörgő napot ír elő, ezek közül az egyik a búzaszentelés. (A másik három: január 1. a világbékéért, farsang vasárnapja a világ éhezőiért és augusztus utolsó vasárnapja hálaadás a termés betakarításáért.) Az esztergomi búzaszentelés ünnepe e fentiekre alapozva a rendszerváltás után éledt fel újra. Idén a 16. ilyen alkalmat tartják a hívők, a helyszín pedig hagyományosan a szentgyörgymezői templom, illetve a szentgyörgymezői búzamezők lesznek. Az ökumenikus gondolat jegyében ebben az esztendőben is a négy történelmi egyház, a római katolikus, a görög katolikus, a református és az evangélikus felekezet egy-egy papja, lelkésze végzi el a búzaszentelést, áldja meg a búzát. A szertartást a Városi Gazdakör és a Kertbarátkor szervezi, utóbbi szervezet ráadásul a Szentgyörgymezői Olvasókörben délután, illetve este Szent György napi köszöntőt és májusfa állítást is rendez, akik tehát ragaszkodnak ezekhez a tradicionális eseményekhez, egy teljes napon át ünnepelhetik a magyar kenyérhez fontos búza ünnepét április 30-án Esztergomban. ram /X. ÉVFOLYAM / 16. SZ/ÍM / 2011. ÁPRILIS 30. > hidlap.net 1
