Hídlap, 2011 (9. évfolyam, 1–35. szám)
2011-04-30 / 16. szám
KÖZÖSSÉG Csődöt mond az adósságrendezési törvény, összedől Esztergom? Egy város döntések nélkül Példa nélküli az, ami Esztergomban történik, egyre-másra bizonyosodik be, hogy a ma érvényes jogszabályok képtelenek törvényes mederben tartani az adósságrendezési eljárással és politikai ellentétekkel sújtott működést, vagy éppen működésképtelenséget. A múlt héten elfogadott alkotmányba nem véletlenül került be az utolsó pillanatban egy olyan kiegészítés, ami ellen az ellenzéki pártok azonnal felzúdultak, holott az esztergomi viszonyok kialakulásában éppen a leghangosabbaknak volt szerepük. Miközben a nagy- politika kénye-kedve szerint használja saját érdekei szerint Esztergomot, a meg nem tartott testületi ülések és az elmaradt döntések miatt a város lakói egyre nehezebb helyzetbe kerülnek: a piac ügyében továbbra sincs döntés, igazgató nélkül maradt a Balassa múzeum, nem választják meg a bírósági ülnököket, csúszhat, elmaradhat a szociális segélyek kifizetése - lassan az élet minden területén érezteti magát az „akadályoztatás”. ,/ex Esztergom" az alaptörvényben Az esztergomi példa miatt került be az alaptörvénybe az utolsó pillanatban az a Lázár János által tett módosító javaslat; miszerint önkormányzati működésképtelenség esetén a megyei vagy a fővárosi kormányhivatal hoz döntést. Az lmp - amelynek országos rendezvényén Tétényi Éva, mint szónok vett részt a minap - szerint az esztergomiaknak a helyi képviselő-testület feloszlatására irányuló kérésére válaszul került bele az alaptörvénybe ez a passzus. A párt szerint ez azt jelenti, hogy „egy népképviseleti felhatalmazással nem rendelkező politikai komisszár dönthet a helyiek életéről. Ilyen utoljára a Kádár-rendszerben volt”. Hogy az lmp ennyire aggódik Esztergomért, kifejezetten hízelgő, ugyanakkor az általuk „lex Esztergomnak” nevezett passzus megszületésében is van némi szerepe a pártnak. A jelenlegi képtelen helyzet többek között annak is köszönhető, hogy az általuk adott lmp-s alpolgármester, Batyikné Csőke Ágnes meglepő módon éppen azelőtt néhány nappal mondott le posztjáról, mielőtt Tétényi Éva bejelentette volna tartós akadályoztatását, aminek következtében nincs, aki levezesse az üléseket. A bejelentés és lemondás egybeesése, fogalmazzunk úgy, igencsak figyelemreméltó véletlen. Megáll az élet Esztergomban? Az alkotmány passzusa valószínűleg nem az egyetlen olyan jogszabály, amit Esztergom miatt hoznak majd, hiszen az oly sokszor idézett 1996-os adósságrendezési törvényről is egyre-másra derül ki, hogy az akkori jogalkotók nem számoltak azzal, hogy egy Esztergom szintű városban kell majd azt alkalmazni, erre mindeddig nem is volt példa. A kifejezetten kínos szerep Esztergomnak jutott, amely amolyan kísérleti alanyként szenvedi el, hogy mit, hogyan kellene módosítani a vonatkozó jogszabályokon. A jogalkotás azonban hosszadalmas folyamat, az új alkotmány is csak jövőre lép életbe, az adósságrendezési törvény, és önkormányzati törvény módosításai akár éveket várathatnak magukra. Esztergomnak nincs ennyi ideje, Esztergom az utolsó órákban, percekben van, minden elmaradt döntés egy-egy rög az ezeréves város sírgödrében. Esztergom, a halott város Nehéz, gyakorlatilag lehetetlen feladat felsorolni, hogy mennyi határidős döntés marad el amiatt, hogy sorozatban maradnak el a testületi ülések. Ezek a döntések nem valamilyen megfoghatatlan, az átlagpolgár számára érezhetetlen feladatokról szólnak, hanem nagyon is húsbavágóak, mindenkit közvetlenül, vagy közvetve érintőek, közülük álljon itt néhány. Piac káosz a város szívében Korábban lapunk terjedelmes írásban foglalkozott a komoly múltú esztergomi 2011. ÁPRILIS 30. / IX ÉVFOLYAM / 16. SZÁM
