Hídlap, 2011 (9. évfolyam, 1–35. szám)
2011-03-26 / 11. szám
KÖZÖSSÉG Elérheti Európát az atomkatasztrófa radioaktív felhője Hármas csapás érte Japánt A január 29-ei dunántúli földrengésnél, főleg itt Esztergomban és környékén az ijedtségnél több nemigen történt. Akkor a Richter-skála szerinti 4,8-as erősségű rengést éltünk át, és bele sem gondoltunk, hogy amennyiben ez az érték egy vagy több fokkal nagyobb, akkor mi is történhetne. Japán észak-keleti partjainál március 11-én az ország történetének eddigi legnagyobb földrengését, egy 9-es erősségű rengést éltek át. Az intenzív földmozgás következtében ráadásul cunami, azaz gigászi szökőár söpört végig az említett partszakaszon, közvetve pedig ez utóbbi okozta a fukushimai atomerőmű katasztrófáját. Március ii-e, az eddig legnagyobb Japán földrengés megtörténte óta tulajdonképpen nincs olyan nap, hogy ne érkezne valami újabb rossz hír a szigetországból. S bár a japánok legendás fegyelmezettségüknek köszönhetően a földrengést, a szökőárt és az atomerőműben történteket is higgadtsággal fogadták és katonásan viselik a megváltozott helyzet adta életkörülményeket, mégis nagy az aggodalom, hogy a távol-keleti ország élete innentől a második világháborúban megismert atomcsapáshoz hasonlóan megváltozhat. E hármas csapás mindegyike egyenként elegendő lett volna ahhoz, hogy léptékekkel hátrébb vesse Japánt. A március 11-én történt hatalmas földrengést követően 13-án Kan Naoto miniszterelnök a japán nemzethez intézett beszédében egyebek között elmondta, hogy a II. világháború óta nem érte ekkora csapás Japánt. „Ez egy próbatétel minden japán számára, de bízunk abban, hogy mindenki összefog, a nemzet elszántan felülkerekedik a földrengés, a szökőár és a nukleáris baleset okozta hármas tömegkatasztrófán, és újjáépíti az országot” - hangsúlyozta a japán miniszterelnök. A földrengés következtében a fukushimai atomerőműben három reaktor sérült meg. Az atomerőművek működésénél fontos fázis a fűtőelemek lehűtése, az erőteljes földmozgás hídlap hatására három blokkban szűnt meg a hűtés, melynek következtében felmelegedtek a fűtőelemek, így robbanásveszély alakult ki. Az atomerőmű saját hűtő- rendszerét így külső hűtéssel próbálták megtartani a szakemberek, ez azonban nem járt sikerrel. Március 14-én hajnalban - immár másodszor - robbanás rázta meg a fukushimai atomerőművet, ekkor a hármas blokkban történt detonáció. A robbanásnál a reaktort védő acélburok nem sérült, így sugárzásveszélytől nem kellett tartani ekkor. Atomkatasztrófáról ez időben még nem beszéltek. Ugyancsak március 14-én a kettes reaktornál vált válságossá a helyzet, nem tudták a megfelelő hűtési szintet tartani, közben ezen a napon újabb, ezúttal 6,2 erősségű földrengés rázta meg Japán észak-keleti részét. A japán kormány ezen a hétfői délelőttön hivatalosan is bejelentette, hogy a három sérült reaktor közül legalább az egyikben részleges leolvadás mehet végbe. Ez egy radioaktív felhő kialakulásával járhat, amely nagy mennyiségű sugárzást szór szét a környezetbe és a lakosságra több tíz kilométeres körzetben. A technikusok közben kétségbeesetten próbálták meg elkerülni a katasztrófát, a kettesszámú reaktor esetében is előkészítették a csővezetéket, amely tengervízzel hűti le a túlmelegedett reaktormagot. Eddig az időpontig 19o-en kerültek kapcsolatba sugárzással, közülük huszonketten szenvedtek sugárfertőzést. Merre viszi a szél? A tavaszi szélirányokat is figyelembe véve ekkor már megkezdődtek azok a találgatások, mérések, melyek arról szóltak, hogy mi lesz, ha a levegőbe került radioaktív anyag eljut a Fukushimatól 240 kilométerre lévő Tokióba, ahol több mint tízmillióan élnek. Ezt követően március 15-én újabb robbanás történt az atomerőműben, ennek következtében az egészségkárosító mérték kétszeresére nőtt a sugárzás az erőműnél, a kormányfő azonban arra szólította fel a helyieket, hogy az atomerőmű 20 kilométeres körzetét mindenki hagyja el, 30 kilométeres körzetben pedig senki ne hagyja el házát. Egy osztrák intézet ekkor kiadott egy elemzést, A japán katasztrófa számokban A földrengés, a cunami és az atomkatasztrófa együttes csapása, 25 trillió jen (309 milliárd dollár) nagyságú összeggel veti hátrébb a japán gazdaságot. A költség Japán 2010-es gazdasági termelésének mintegy 6 százalékának felel meg. Nemzetközi pénzintézetek számításai .szerint Japánnak öt évébe fog kerülnie, míg az újjáépítés befejeződik. A hármas csapás okozta emberi veszteségek és anyagi károk becslésére március 23-án adott közre egy számítást a CNBC, mely szerint 9 523 halottat azonosítottak, és 16 094 embert nyilvánítottak eltűntnek. Országszerte 256 714 helyit költöztettek el az otthonaikból, és helyezték el őket ideiglenes szállásokon. Csak a fukusimai atomerőmű 20 kilométeres körzetéből 177 500 lakost telepítettek ki, és a 30 kilométeres körzetben élőket is felszólították, hogy lehetőség szerint ne tartózkodjanak a szabadban. 200 ezernél is több háztartás áramellátása szűnt meg, ennek javítása folyamatos. A földrengésben és a cunamiban legkevesebb 18 324 épület semmisült meg. Március 22-én 760 ezer háztartásban nem volt vezetékes vízellátás, a folyamatos helyreállításnak köszönhetően ez változott, a vízhiány másnap már „csak” 10 régió 660 ezer lakását érintette. ÉVFOLYAM / 17. SZÁM
