Hídlap, 2011 (9. évfolyam, 1–35. szám)

2011-03-05 / 8. szám

Egyeztetés az EU-bi és az Európa 2020 s ■ ■ Összhang Az Európa 2020 stratégiában megfo­galmazott célok szolgálatába kell állí­tani az Európai Unió következő több­éves költségvetését. Ebben teljes egyetértés alakult ki a tagállami parla­mentek költségvetési és pénzügyi bi­zottsági elnökeinek február 25-i buda­pesti konferenciáján. Az Európa előtt álló új kihívásokat, az energiapolitika vagy a migráció megnövekedett jelentőségét minden­képpen figyelembe kell venni a követ­kező többéves költségvetés tervezése­kor, hangsúlyozta a konferencián Becsey Zsolt. A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára kiemelte: nem lehet úgy erős Európát építeni, hogy közben gyengítjük a rendelkezésre álló eszközöket. Becsey azt mondta, az Unió finanszírozása már eddig is csökkent, hiszen korábban még az összesített uniós gni (bruttó nemzeti jövedelem) 1,27 százalékában húzták meg a kiadások maximumát, ma pedig már csak 1 százalékról van szó. Kohézió, agrárpolitika, kutatás-fejlesztés Lehet vitatkozni azon, hogy jól haszno­sítottuk-e a kohéziós forrásokat, de azt is figyelembe kell venni, mennyire sikerült volna megakadályozni a régiók közötti különbségek növekedését, ha nem költ erre az Unió. Ez pedig versenyképességi kérdés is - tette hozzá Becsey. A magyar elnökség nem tudja elfo­gadni a közös agrárpolitika (kap) „renacionalizálását”, sem a leépítését, bár a követelményein természetesen lehet változtatni - jelentette ki az államtitkár. GNi-arányosan azonban az eu által erre fordított pénzek nagysága jóval a 0,5 szá­zalék alatt van. „Nem hiszem, hogy ez túl sok lenne” - fogalmazott Becsey Zsolt, aki szerint a kutatásra-fejlesztésre (k+f) is megfelelő összegeket kell biztosítani. Az új, 8. k+f keretprogramnak lehetővé kell tennie, hogy minden tagállam és a legsze­gényebb régiók is hozzáférjenek a kutatási pénzekhez, hangsúlyozta az államtitkár. rrrrrhhrrrrh KÖZÖSSÉG Öt vagy hét év? Az államtitkár nem foglalt állást abban a vitában, hogy öt- vagy hétéves legyen-e tratéaia között a következő pénzügyi keretköltségvetés. Azt mondta, az Unió finanszírozásának átláthatóvá tétele érdekében jó lenne hosszú távon új saját forrásokat beállíta­ni, de még nem kellően kiérlelt a gondolat a megvalósításhoz. A befizetések túlnyo­mó része a következő költségvetési perió­dusban is GNi-alapú marad, hangoztatta az államtitkár. Lámfalussy: a válság új szakasza Lámfalussy Sándor, a belgiumi Louvain- la-Neuve-i Katolikus Egyetem profesz- szora, az Európai Központi Bank elő­futáraként ismert Európai Monetáris Intézet egykori elnöke úgy vélte, a vál­ság új szakaszába léptünk. A bankok, úgy tűnik, túljutottak a mélyponton, de a megnövekedett államadósság rájuk nézve is kockázatokat rejt: ha ugyanis az államkötvények hirtelen jelentősen leértékelődnek a piacon, az őket is újra bajba sodorhatja - fejtegette Lámfalussy. A professzor szerint a jól működő piacok nem feltétlenül garantálják a stabil pénz­ügyi környezetet, a januártól felállított ÉVFOLYAM / 8. SZÁM új európai pénzügyi felügyeleti rendszer pedig biztosítékot nem, csak lehetőséget jelent a kormányok számára a megfelelő fellépésre. Okos, fenntartható, innovatív növekedést Jutta Haug, az Európai Parlament politi­kai kihívásokkal és a költségvetési for­rásokkal foglalkozó különbizottságának elnöke kiemelte: összhangba kell hozni a költségvetést az Európa 2020 stratégi­ával. A képviselőnő nem érezte túlzott­nak a költségvetés mértékét, ugyanis az utóbbi tíz év alatt az uniós büdzsé 37 szá­zalékkal nőtt, a tagállami költségvetések viszont 62 százalékkal. Az Eu-pénzek 80 százaléka ráadásul beruházás, tehát nem folyó kiadásokra, nem az adminisztráció fenntartására megy el, fűzte még hozzá. A legfontosabb azonban Haug szerint az, hogy valóban okos, fenntartható és inno­vatív növekedési pályára álljon az eu és ezt a költségvetés is támogassa. Véget vetni a kettős mércének A vita végén Becsey Zsolt azt mondta, a következő pénzügyi perspektíva össze­állításakor nem lehetnek első- és másod- osztályú tagállamok. Különösen fontos, hogy 2013 után megszűnjön az a kettős mérce, amely még ma is érezhető a kap és a kohéziós alapok felhasználásában, hangoztatta. Az államtitkár úgy vélte, a versenyképességi kihívásnak kettős szorításban kell megfelelni: ügyelni kell a költségvetések kiegyensúlyozására, de egyúttal a szegénység visszaszorítása is létfontosságú. Becsey szerint jogos a dél-európai államok igénye, hogy a töb­bi tagállam is tekintse fontosnak a mig­rációt, ám egyúttal jogos az Unió keleti részének kérése is, hogy a többiek is szenteljenek ügyeimet a szegénység elleni küzdelemnek vagy például a formálódó romastratégiának. lüAüaMwi NEBIT Office Számlázó program- számla modul- házipénztár modul- kintlévőség kezelés- hálózati használat- távsegítség A fenti csomag ára: 15.000,-Ft+ÁFA Kérjen bővebb tájékoztatót az alábbi elérhetőségek egyikén: +36 33 555-453 info@nebit.hu www.nebit.hu

Next

/
Oldalképek
Tartalom