Hídlap, 2011 (9. évfolyam, 1–35. szám)
2011-02-19 / 6. szám
KULTÚRA Amikor megrendült a Föld Esztergomban A közelmúltban nagy riadalmat okozott sokhelyütt az a földrengés, melynek epicentruma Oroszlányban és környékén volt, de sokan észlelték Esztergomban is. Valójában a Föld felszínén és belsejében végighaladó rugalmas hullámzás okozza a jelenséget, amely az ország múltjában többször romba döntött már egy-egy települést. Bár a tudomány felkészültsége ma már Magyarországon is alkalmas arra, hogy a földrengéseket előre jelezze, de volt olyan idő, amikor például 1556-ban Kínában 830 ezer ember esett áldozatául a nagyerejű földmozgásnak. De nem kell ilyen messzire mennünk térben és időben. Egy 1911-es feljegyzés szerint itt Esztergomban is előfordult, hogy egy földrengés rázta meg a várost. 1911 júliusában történt, hogy az egyik éjszaka kisebbszerü lökést éreztek az ágyban fekvők, de a járókelők is Esztergomban. A lökés csak öt másodpercig tartott, de mintegy öt perc múlva megismétlődött. Az utóbbi, erősebb lökés során sok helyütt az ágy, asztal és a székek kimozdultak a helyükről, a képek, tükrök féloldalra fordultak a házakban. Az esztergomiak kitódultak az utcára a kávéházakból és rémülten várták a fejleményeket. A fővárosban és az egész megye területén végigvonult a rengés, de emberi áldozatot nem követelt a jelenség, sőt voltak sokan, akiket álmukban ért a föld mozgása és semmit nem is észleltek belőle azután reggelre kelve hallván a történtekről, azt hitték, hogy csak ugratják őket. A leghevesebbek és legjobban érezhetők a várhegy környékén voltak a lökések. Tíz esztendővel később, 1921 májusában is megmozdult a föld Esztergomban és környékén. Ekkor szokatlan morajlás kísérte az eseményt, de komoly rombolást nem okozott, csak néhol meginogtak az asztalok, csilingelni kezdtek a csillárok. Annál erősebben rázta meg a lökés ereje Komárom vidékét, ahol a prímási birtokon komoly károk is keletkeztek. Hasonló, szokatlan mozgást tapasztaltak az esztergomiak 1931 novemberében is egy szombati napon délután fél ötkor. Az emberek ekkor is különös morajlásra lettek figyelmesek. Sokan elmondták, hogy az volt az érzésük, mintha valamiféle óriási súly esett volna le a szomszédban. A szenttamásiak azt hitték, hegyomlás történt. A morajlást követően azután megingott az emberek lába alatt a föld, akik pamlagon feküdtek hirtelen ülő helyzetben találták magukat. A Marosi-féle vaskereskedésben megcsörrentek a láncok az edények és egyéb áruk kísérteties, félelmetes zajjal. Érdekes volt a piacon a gesztenyesütők viselkedése. A széken ülő asszonyokat gyakran tréfálták meg ügy, hogy valaki hátrahúzta a széktámlájukat és megrázta a széküket. Amikor megingott a föld, egyik-másik asszony hátraszólt, hogy „ugyan ne izél- jen már megint”. Azután mikor megfordultak nagy csodálkozásukra nem láttak ott senkit. Elképzelhető, hogy mennyire megijedtek, de hamarosan megtudták a dolog magyarázatát, hiszen futótűzként terjedt a városban a hír, hogy földrengés volt. A budapesti és a bécsi rádió még aznap közölte, hogy nem csak Esztergomban, hanem Szobon és Pest környékén is megmozdult a föld. Hasonló földlökés volt tapasztalható 1934-ben is. Mindössze néhány másodpercig tartott, de így is nagy riadalmat keltett és ezúttal komolyabb károkat is okozott. A legtöbb kémény a kaszárnyában és a kórházban dőlt le. Hasonló történt a polgármesteri házzal is. A Rochlitz-féle ház kéménye is nagy robajjal omlott össze, a ferencesek templomának tetején álló szobor feje leesett és Schleiffer Mátyás rendelőjének a teteje is beszakadt. Amint később Simon Béla a budapesti földrengési obszervatórium asszisztense megállapította, az esztergomi rengés nem tektonikus, tehát erőszakos földréteg eltolódás volt, hanem egy nagyobb beomlás okozta a megrázkódtatást. Esztergom alatt egy hatalmas barlang lehetett, amit a víz vájt ki, hiszen köztudomású, hogy a város alatt hőforrások is vannak a mélyben és a víz az idők folyamán barlangot vájt magának a mészkőben. Bizonyára összefüggésben van a történet azzal az 1927-es eseménynyel, amikor a strand forrása egy időre elakadt majd később ismét a régi erejével kezdte sugározni a vizet, amely az 1934-es katasztrófa előtt két héttel zavarossá vált. Elképzelhető, hogy már akkor volt valamiféle mozgás a mélyben, csak lényegesen kisebb erejű. A valódi, tektonikus földmozgás egészen más jellegű és sokkal veszedelmesebb, pusztítóbb lehet, ám a szakemberek állítása szerint Esztergom olyan terület, ahol ez nem fordulhat elő, komoly aggodalomra így nincs ok. 1 1 Esztergom. Szent István Artézi Fürdőtelep látképe IX. ÉVFOLYAM / 6. SZÁM / 2011. FEBRUÁR 19. > hidlap.net 2
