Hídlap, 2011 (9. évfolyam, 1–35. szám)

2011-01-15 / 1. szám

Ő is országos és európai hírű volt, főként a köznevelés, illetve a magyar tanítóképző intézetek számára elkészítendő tanköny- . vek miatt is. író, újságírói munkássága 1844-ben indult, amikor megjelent első önálló műve, a Népneveléstan című kötet. Ezt követően rendszeresen adták ki újabb és újabb ilyen jellegű könyveit, cikkeit. Pór Antal, kiről teret neveztek el Esztergomban a Kis-Duna partjánál, 1834-ben született az első magyar városban. Tanár, honvéd, országgyűlési képviselő és plébános, vala­mint a tudományos akadémia tagja volt, nem csoda, hogy pennát ragadott. Számos történeti művei között említhetjük Szent István király, Róma története és Hunyadi János című könyveit. Molnár István a 19. századi Esztergom egyik jeles borszakér­tője volt, az országos vincellérképző inté­zet igazgatója, aki a borászati irodalomnak részint szakműveivel, részint szaklapjával tett hasznos szolgálatot, de Kőrösy úgy fogalmaz még: „...Esztergom fia, s mint ilyen már városunk borászatára is üdvös befolyással bírt”. Az esztergomi folyóiratok históriája Esztergomban nemcsak az írók, költők, de az újságírók, a különböző publicisták és a könyvtárosok is beírták magukat a város irodalomtörténetébe. Kőrösy László e témával foglalkozó összegzése végén sorra vette a folyóiratokat és a könyvtárakat is. Mint ebből kiderül, az esztergomi folyó­iratok a Beimel-féle nyomda megjelenésé­vel tűnnek fel, az Uránia című időszakos kiadvány például 1828-ban jelenik meg. Ebből 1832-ig évente ad ki zsebkönyv . formájú, szép irodalmi tartalmú kötetet Szeder Fábián szerkesztő és Beimel József kiadó. A Magyar Sión egyházirodalmi folyóiratot havonta jelentették meg, és azt Knauz Nándor alapította és szerkesz­tette 1863-tól 1869-ig. A kitűnő történe­ti irányú kiadvánnyal az volt a cél, hogy bemutassák a meglehetősen nagy egyház­történeti anyagot. A leírás szerint Knauz Nándor szerkeszté­se alatt a Sion a tör­ténetírók számára valóságos kincs­tárrá gyarapodott, az ide begyűjtött ismeretanyagok révén. Esztergom első hetilapja, az „EsztergamiÚjság”, melyet a nagyhírű Pongrácz Gergely alapított és szer­kesztett 1863-tól. A kiegyezés évé­ben alapították az Esztergomi Köz­löny című időszaki folyóiratot, melyet Haan Rezső indí­tott el, és mely­be a Hídlap Helyi história rovatából is ismerős Besze János is írt cikke­ket. Az Új Magyar Sión kiadvánnyal - melyet 1870-ben alapítottak - a Knauz Nándor által korábban kijelölt utat kívánták folytatni Zádor János kanonok és munkatársai. Ugyancsak ez a férfiú volt az 1871-ben megjelent Katholikus lel­kipásztor című prédikációs folyóirat ala­pító-szerkesztője, mely lap öt esztendeig élt. A sorrendben következő helyi hetilap nemes egyszerűséggel az Esztergom nevet viselte, és melyet Horák Egyed indított el 1874-ben. A lapot az első három évben Ompolyi Ernő szerkesztette, ezt a mun­kát később Rényi Rezső vette át. 1875-ben adták ki az első „Irodalmi Értesítő”-t. Ezt a kulturális kiadványt a nyomdász, nyom­datulajdonos Buzárovits Gusztáv és báró Horning Károly egyetemi tanár készítette. Ugyancsak egyházi kiadványnak számí­tott az Isten Igéje elnevezésű havi folyóirat, KULTÚRA melyben eredeti egyházi szent beszédeket adtak közre 1876-tól. A maiak számára oly ismerős Esztergom és Vidéke szintén a 19. század második felében jelent meg. Az első időkben hetente kétszer megjelenő újság­ban a krónikás Kőrösy László volt a főszer­kesztő, Sarkady István volt a szerkesztő, a lapot Mellinger Rezső adta ki. Eszter­gom sajtótörténetében érdekes színfoltot jelentett a Gomi Misi című élclap, melyet ugyancsak Sarkady István szerkesztett, ez a kiadvány viszont csak néhány példány­számot élt meg. Ugyancsak a könnyedebb kategóriába volt sorolható a Mulattató Zsebkönyvtár, mely gyakorlatilag egy szépirodalmi füzetsorozat volt, és melyet szintén Kőrösy László készített. HÍDLAP ESZTERGOM I * A NEMZETI ÚJSÁG KÜLÖN MELLÉKLETE A MAGYAR SIÓN. 18 OOO Ft+áfa / hirdetés felett KEDVEZMÉNY 30% Az akció a 2011. február 14-ig megkötött éves szerződésekre érvényes, minimum 40 megjelenés esetén! Egyéb költség: grafikai díj 3 000 Ft+áfa-5 000 Ft+áfa. Bővebb információ: www.ehirkft.hu esztergom@ehirkft.hu telefon: 33/500-750 > hidlap.net

Next

/
Oldalképek
Tartalom