Hídlap, 2011 (9. évfolyam, 1–35. szám)

2011-01-15 / 1. szám

KÖZÖSSÉG Berényi: Fennmaradásunkhoz joe/bővítésre van szükségünk Állampolgárság a határon túliaknak Élni kell a történelmi eséllyel, a magyar állampolgárság felvételének lehetőségével - mondta többek között Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke a Hír Televíziónak adott interjújában. A felvidéki politikust számos támadás érte amiatt, hogy az elsők között igényelte a magyar állampolgárságot.- Ön benyújtotta az igényét a magyar állampolgárságra. Meglepően sok táma­dás érte emiatt Szlovákiában. Mire hivatkoznak, miért baj ez?- így van, meglehetősen nekem esett emiatt a szlovák sajtó egy része, és saj­nos, a szlovákiai magyarokból is álló vegyespárt elnöke is. Azzal vádolnak, hogy ez részemről politikai hazárdjáték, hiszen érvényben van egy szlovák tör­vény, miszerint ha valaki felveszi a magyar állampolgárságot, az elveszíti a szlovákot. Mások azt mondják, hogy ez egy szimp­la politikai ripacskodás, és ennek nincs semmi értelme. A harmadik támadási felület az, hogy ezzel én legitimizálom a jelenlegi magyarországi kormánynál azt, amit a szlovákiai média nagyon kifogásol, elsősorban a médiatörvényt és az adótör­vényeket. Mid a három támadásra termé­szetesen van megfelelő válaszom.- (...) Az érvényben lévő törvények szerint elveszítheti állampolgárságát...- Igen, de a kormánykoalíció még a helyhatósági választások előtt bejelentette, hogy módosítják a törvényt úgy, hogy nem büntetik azokat, akik felveszik más ország állampolgárságát. Ez természetesen nem csak Magyarországot érinti, hanem más országokat is. Ennek megfelelően elkészült egy módosító javaslat is, melyet az összes koalíciós párt aláírt. Én komolyan vet­tem az ígéretüket, és ennek megfelelően cselekedtem. Természetesen tudatában vagyok annak, hogy egy törvénymódosí­tásnak kifutási ideje is van. Februárban kel­lene ezt első olvasatban, márciusban pedig második olvasatban elfogadni, és akkor áprilisban már a dolgok rendben lehetnek. A magyarországi honosítási folyamat szin­tén három-négy hónapig tart, tehát talál­kozik a két dátum. Tehát részemről nincs hazárdírozás. Ha a Most-Híd képviselői sze­rint én nem veszem figyelembe a körülmé­nyeket, akkor erre azt kell felelnem, hogy ők nem hisznek a saját érdekérvényesítési erejükben a kormányon belül.- Miért igényelte az állampolgár­ságot?- Ez egy történelmi gesztus. Magyar- ország részéről ez egy nagyon komoly felajánlás, és vállalás az irányunkba. Ennek a visszautasítása vagy figyelmen kívül hagyása szerintem történelmi hiba lenne. Nem arról van szó, hogy az ember el akarja veszíteni a szlovák állampolgár­ságát. Én Szlovákiában akarok maradni és tevékenykedni a továbbiakban is. Ki tudja mikor adódik hasonló lehetőség arra, hogy kifejezzük, igenis, mi magya­rok összetartozunk. Egy intézményesített kapcsolat lehet ezáltal a Kárpát-medencei magyarok között.- A szlovákoknak mi a problémájuk ezzel? A világon mindenütt ez a legter­mészetesebb dolog... Helyreigazítás „Valótlanul állítottuk, hogy dr. Haller Zoltán ügyvéd részt vett Meggyes Tamást kri­minalizáló támadássorozatban. Valótlanul állítottuk, hogy dr. Haller Zoltán feljelentéseket tett Meggyes Tamás el­len. Ezzel szemben az a valóság, hogy Meggyes Tamás indított dr. Haller Zoltánnal szemben három eredménytelen büntető eljárást 2004-től. Valótlanul állítottuk, hogy dr. Haller Zoltán a 2010. évi önkormányzati választások kampányában részt vett volna. Valótlanul állítottuk, hogy Meggyes Tamás lejáratását eredményező kampányban dr. Haller Zoltán részt vett.” IX. ÉVFOLYAM / 1, Berényi József: Élni kell a lehetőséggel- A parlamentben ült egy szlovák- svájci, egy szlovák-orosz állampolgár is, ez sen­kit sem zavart. Az Európai Parlamentben Szlovákia képviseletében van egy szlovák­amerikai képviselő is. A Magyarországgal szembeni fenntartás így tehát kóros, és ezt társadalmilag-pszichológilag kellene elemezni. Szlovákiában nagyon sokan a történelmi kapcsolatoknak köszönhetően folyamatosan az alárendeltség és a föléren­deltség bűvös keretei között gondolkod­nak. Továbbá egy 10 milliós Magyaror­szágot látnak egy ötmilliós Szlovákiával szemben, és folyamatosan a veszélyez­tetettség érzését keltik ebben az ország­ban. Állandóan olyan képet festenek, hogy Magyarországnak valamilyen hátsó szándéka van, például visszaállítani nagy Magyarországot. A magyar diplomáciának ezeket a kérdéseket talán hangsúlyosab­ban kellene a nyugat-európai és európai uniós intézményekben felvetnie, és azt mondania: szlovák barátaink, vitassuk meg már végre, hogy mi bajotok van nek­tek Magyarországgal, mert azok a veszé­lyek, amelyekkel Szlovákiában érveltek, nem léteznek!- Gyógyítható ez a betegség?- Muszáj, mert különben a szlovákiai magyarok túlélése kérdőjeleződik meg. Ha Magyarország ellenségképként jele­nik meg Szlovákiában, akkor a szlovákok szemében a szlovákiai magyarok is úgy jelennek meg. És ez a probléma így csak akkor szűnik meg, ha megszűnik a szlo­vákiai magyarság. Hát - tisztelet a néhány demokrata tisztességes szlovák politikus kivételnek - ez irányba menne a szlovák politikusok többsége. Ebben a helyzetben nem csak a közvetlen párbeszéd segíthet, ezeket a kérdéseket meg kell nyitni folya­matosan az európai fórumokon is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom