Hídlap, 2011 (9. évfolyam, 1–35. szám)

2011-02-12 / 5. szám

KÖZÖSSÉG Nem jut színes ceruzára az óvodáknak és a bölcsődének Kevesebb a legkisebbeknek is A válságköltségvetés minden esztergomi oktatási intézményt érint, így a legki­sebbeket ellátó, nevelő bölcsődét, valamint minden városi óvodát is. A közelmúlt­ban a képviselő-testület által elfogadott idei költségvetést követően 15-20 száza­lékkal kevesebből kell gazdálkodniuk, melyről ezúttal az Aprófalva Bölcsőde és az Angyalkert Óvoda vezetőit kérdeztük, akiknek optimizmusuk, töretlen gondosko­dásuk, leleményességük példaértékű lehet a nehéz helyzetbe került többi városi intézmény számára is. Alapítvány és a Suzuki segíti az Angyalkert Óvodát Psenák Istvánné, az Angyalkert óvoda vezetője elsőként általánosságban úgy írta le a válságköltségvetés adta helyzetet, hogy az intézményükben most kevesebb jut a közüzemi díjakra, a dologi kiadások­ra és a bérekre, járulékokra. Az igazgatónő példaként említette, hogy a megváltozott helyzetben így kisebb összeget fordítanak javítási munkákra, vagy a gyerekeknek például ábrázolási eszközök vásárlásra. A válságköltségvetésben erre az óvodára a tavalyihoz képest közel 15 százalékkal kevesebb összeg jutott. Az óvodavezető kiemelte, hogy a számok ismeretében elvégzett pénzügyi elemzés után kiderült, hogy a csökkenés miatt bérekre, járulé­kokra szeptemberig van pénz a jelenlegi létszámmal. Az intézményben dolgozó plusz dajkák státusza szüntethető meg úgy, hogy a működés menetén nem esik csorba. Psenák Istvánné hangsúlyozta, hogy leépítésről minden esetben csak az önkormányzat dönthet. Ezt már korábbi cikkünkben is írtuk, a kevesebb pénzből való, de a törvényi előírásoknak megfe­lelő működésről az intézményvezetők­től megkapott pénzügyi, strukturális elemzések, javaslatok alapján végül az önkormányzat dönt, ebben az esetleges elbocsátások is benne vannak. Arra a kér­désre, hogy a leleményesség mi módon segíti, hogy az intézmény szűkebb költ­ségvetéséből is kijöjjön, Psenák Istvánné azt válaszolta, hogy például három helyett egy kukát használnak, így két­százezer forintot spórolnak meg, illetve a szükséges játékokat, ábrázolási eszkö­zöket alapítványi pénzből pótolják majd, az alapítvány pedig pályázatokon próbál meg újabb forrásokhoz jutni. Az óvodave­zető tájékoztatójában kitért arra is, hogy egyfelől szerencsés helyzetben vannak, mivel intézményüket évek óta támogatja a Suzuki gyár. Ez konkrétan annyit tesz, hogy két csoportot működtet meghosz- szabbított nyitvatartással, a gyárban dol­gozó szülők gyermekei számára. A Suzuki vállalja, hogy két óvodai csoport büdzsé­jét, a béreket, a járulékokat és a működési költségek teljes egészét űzeti. Mivel ettől az anyagi tehertől mentesül az óvoda, így több jut a többi kiadásra. Átszervezéssel spórol az Aprófalva Bölcsőde Kisné Magyar Erika az Aprófalva bölcsőde vezetője azzal kezdte, hogy az általa veze­tett intézmény viszonylag jobb helyzetben van, hiszen a tavalyi költségvetéshez képest „csupán” 14,1 százalékos csökkenéssel kell számolnia. A többi, hasonló intézményhez viszonyított kisebb megszorítás mégis azt diktálná, hogy az intézménynek négy dolgozójától meg kell válni. A feltételes mód azt jelenti, hogy az intézményvezető azt reméli, hogy nem lesz ilyen mértékű a leépítés. Ez egyfelől abból is fakad, hogy a bölcsődei területen a dolgozók csak a közalkalmazotti bértábla szerinti összeget kapják, esetükben nincsenek pótlé­kok. Kisné Magyar Erika hozzátette, függetlenül a már megszavazott rájuk vonatkozó költség- vetéstől, elkészített egy alternatív költ­ségvetést. Ebben a büdzsében például már meg lehetne tartani az említett négy dolgozót, a remények itt arról szól­nak, hogy mint mondta „ha ezt a válto­zatot valaki elfogadná, akkor nagyobb lehetne az optimizmus”. Ettől függetlenül az Aprófalva vezetése átszervezésekkel megpróbálja megoldani, hogy az elfoga­dott költségvetés szerint is tovább tudjon működni a bölcsőde. Ennél az intézmény­nél is úgy vélekednek, hogy a dologi kiadá­sok esetében további spórolással lehet élni, a hangsúly elsősorban a rezsi kiűzetésének fontosságára tevődik. Az Aprófalva bölcső­de speciális helyzetben van, mivel Eszter­gomnak egyetlen ilyen intézménye. Mivel úgynevezett „sajátos nevelési igényű gyer­mekekkel” is foglalkozik a bölcsőde, ezért ezekkel a kicsikkel külön gondozónő fog­lalkozott. A szeptembertől májusig tartó fejlesztő -pedagógiai időszak idén tavasszal véget ér, az őszi kezdésnél pedig ezeket a sajátos nevelési igényű gyermekeket már nem tudja ellátni az intézmény. A leépítés másik érintettjei a technikai személyzet tagjai, itt az egyik, a roma programban dolgozó foglalkoztatott saját maga mon­dott fel, egy másik, konyhai dolgozó pedig nyugdíjba megy, őhelyette sem vesznek fel új dolgozót, hiányukat pedig belső átszer­vezésekkel oldja meg az intézmény. Kisné Magyar Erika tájékoztatójában aláhúzta, az Aprófalva bölcsőde „alapjáraton” 80 férő­helyes, de szükség esetén az intézmény ennél több, 90 vagy akár 110 kisgyerme­ket is el kell tudnia látni, a fent leírt új helyzetben ezt is űgyelembe kellett venni. Ennek a problémának érzékeltetésére a bölcsődevezető elmondta, hogy az előírá­soknak megfelelő rendszerű konyhát üze­meltetnek, melyet egy szakácsnő vezet, aki mellé a válságköltségvetés miatt már csak egy konyhalány dolgozó jut, ami rendkívül megnehezíti a konyha működését. MIMU1 6 bidlap 201). FEBRUÁR 12. / (X. ÉVFOLYAM / 5. SZÁM

Next

/
Oldalképek
Tartalom